A székelyföldi tüntetők azt rótták fel a mindenkori román kormánynak, hogy az 1918 december elsején elfogadott gyulafehérvári nyilatkozatból csak az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba, és teljességgel kihagyták azokat a cikkelyeket, amelyekben a románság önrendelkezést ígért az Erdélyben élő magyaroknak és németeknek. A tüntetők úgy vélik, folytonossá kell tenni a tüntetéseket.
Nagyon sokan azt mondják, az erdélyi magyar pártoknak kellene elsősorban konszenzusra jutni és közös erővel mozgósítani a magyarságot. A tüntetést szervező magyar polgári pártvezetője úgy véli elérkezett a cselekvés ideje hiszen látványos eredmények, illetve előrelépés nem történt az utóbbi kilencven esztendőben.
– 1918. december 1-jén Gyulafehérváron elhangzott ígéreteket kérjük számon a román hatalomtól, ez egy olyan erkölcsi vállalása a román társadalomnak, amit nem lehet megkerülni, ezt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Mint ahogy az európai uniós ajánlásokra mondják azt, hogy ez csak egy ajánlás, ez egy erkölcsi vállalás, ami a modern Románia megteremtésnek az alapját képezi – közölte Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.
A Magyar Polgári Párt petícióban kéri, hogy a román alkotmányba foglalják bele a mai Romániát megteremtő 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, amely széleskörű autonómiát ígért az Erdélyben élő minden nemzeti közösségnek.
Románia nemzeti ünnepére a román Új Jobboldal nevű szélsőjobboldali szervezet december elsejére, Sepsiszentgyörgyre tervezett felvonulást, válaszként Csíkszeredában pedig a székelyföldi Hatvannégy Vármegye szimpatizánsai készülnek utcára vonulni.
