Rengeteg pénzt ölt az elnökválasztás befolyásolására
A koronavírus-járvány mellett a legégetőbb téma idén az elnökválasztás volt az Egyesült Államokban. A november 3-án rendezett voksoláson gyanús körülmények között ugyan, de a demokrata párti Joe Biden legyőzte Donald Trumpot.
Soros György, mint a Demokrata párt egyik legbőkezűbb támogatója bevetette hálózatát és pénzét, hogy a saját szája íze szerint alakuljon a szavazás végkifejlete. Éppen ezért Soros megalapította a Democracy PAC nevezetű politikai akcióbizottságát, amelyet jól kitömött pénzzel.
Az Egyesült Államok Szövetségi Választási Bizottságának adatbázisa szerint a Democracy PAC 77,7 millió dolláros bevételre tett szert. A kiadások között szerepelnek jelölt-támogatások, banki költségek, illetve jogi tanácsadás is. Összehasonlításképpen a 2016-os Hillary Clinton bukásával végződő ciklusban Soros több mint 25 millió dollárt fektetett be demokrata kötődésű jelöltek támogatására.
A demencia jeleit mutató Biden alelnöke, Kamala Harris is élvezi Soros támogatását. Azon túl, hogy ideológiailag hatalmas az egyetértés Harris és a Soros klán között, a politikusnak még egy kis anyagi támogatást is sikerült 2016-ban szereznie a milliárdostól.
Négy évvel ezelőtt ugyanis a Soros Fund Management 5 400 dollárral támogatta Kamala Harris kampányát.
Harris a tőzsdespekuláns fiával, Alexander Sorossal is baráti viszonyt ápol.
Soros György azonban nem érte be annyival, hogy elnököt csinál Joe Bidenből, a hatalomátvételi csapatokba is beültette az embereit.
A Külügyminisztériumot felügyelő csapatba bekerült Sarah Cross. Az OSF honlapja szerint Cross érdekképviseleti igazgatóként dolgozik a Soros-alapítvány Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés programjában.
Michael Pan, az Egyesült Államok ENSZ missziójának csapatához (United States Mission to the United Nations team) csatlakozott. Pan különleges tanácsadóként dolgozik a Soros-alaptvány végrehajtói irodájában, ráadásul 2009 és 2014 között az Obama-adminisztrációban is volt feladata.
A pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak védelmét szolgáló ügynökség csapatába bekerült Diane Thompson, aki a Soros-alapítvány ösztöndíjasa. Korábban igazgatóhelyettesként dolgozott a szervezetnél.
Ahhoz Képest, hogy mennyire fontos Soros számára egy-egy választás befolyásolása, magát sosem merte megmérettetni demokratikus választáson.
Örök időkre eladósította volna Európát
A koronavírus nem csak az emberi életre jelent veszélyt, hanem a gazdaságot is tönkretette. Természetesen, akárcsak a 2015-ös migrációs hullám esetében, Sorosnak a gazdasági válság kezelése is volt terve, mégpedig örökjáradék-kötvények formájában.
Áprilisban Soros a szócsöveként használt Project Syndicate nevű portálon jelentetett meg egy írást, amelyben vázolta tervét. Azt javasolta, hogyaz Európai Unió örökjáradék-kötvényeket bocsátson ki, amelynek a tőkéjét soha nem kell visszafizetni. A pénzembernek igaza volt, ugyanis a tőkét tényleg nem kellett volna visszafizetni csak a kamatot, igaz, azt az idők végezetéig, innen az örökjáradék elnevezés.
Ősszel Soros szintén az örökjáradék-kötvények mellett tett hitet. Ekkor viszont már arról értekezett, hogy ezeket olyan tagállamok bocsátanák ki, amelyek fennmaradásában a hosszútávú befektetők, például az életbiztosító társaságok is hisznek. Írásában Magyarországot és Lengyelországot is szidalmazta.
Soros terve azonban nem jött be, Orbán Viktor magyar miniszterelnök Mateus Morawiecki lengyel kormányfővel közösen megakadályozta, hogy az amerikai spekuláns jöjjön ki jól a dologból. Ezt Sorosnak annyira fájt, hogy egy újabb írásában Angela Merkel német kancellárt tette felelőssé.
A teljes cikk ITT olvasható.
