A csúcstalálkozó második napján a migráció és biztonságpolitikai kérdések kerültek először napirendre. Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kormányfője újra azt javasolta, hogy a menekülteket befogadni vonakodó országok másképpen mutassák ki szolidaritásukat.
Ez azt jelenti, hogy mindenki ott járuljon hozzá, ahol tud, és ott, ahol annak értelme van - hangsúlyozta.A kötelező kvótarendszer ellen évek óta ágáló országok egyike Lengyelország. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedvezően fogadta az osztrák felvetést.
Úgy tűnik, hogy megértették, milyen irányba kellene az egész EU-nak elmozdulnia– jegyezte meg.
Szerda este, a csúcstalálkozó első napján a tagországok megpróbálták kimozdítani a holtpontról a brit-uniós kilépési tárgyalásokat - sikertelenül. Az összejövetel második napján a menedékpolitika mellett az eurózóna esetleges reformja és biztonsági kérdések vannak terítéken. A több között arról is szó lesz, hogyan lehetne jobban védeni az EU-t a kibertámadásoktól, illetve a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek jelentette külső fenyegetésektől.
Az unió tanácsának soros elnökségét betöltő Ausztria vezetője kijelentette, a brexit kérdésének megoldásánál sokkal derűlátóbb a migrációt illetően. Az illegális bevándorlás csökkenése jól mutatja a migráció tranzitországaival és a líbiai parti őrséggel való együttműködés hatékonyságát – közölte.
„Még ennél is fontosabb a tengeri átkelések során vízbe fulladtak számának visszaesése, noha egy haláleset is túl sok” – fogalmazott.
Kiemelte, az EU-ban többen jelzik, hogy a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásának rendszere nem működik. Véleménye szerint a kötelező kvóták helyett a kötelező szolidaritás felé kellene elmozdulni, így minden tagország kifejezhetné hozzájárulását.
Új megközelítésre van szükség a holtpontra jutott uniós migrációs politikában – tette hozzá.
Kurz úgy vélte, hogy a külső határok védelmére kell összpontosítani, a csökkenő számok ezt igazolják, a menedékjogi kérelmek által leginkább érintett országok viszont a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta Közép-Európában vannak, és nem az EU külső határain.
