Közölte: terveket dolgozott ki a tagállamok meggyőzésére a folyamat „modernizálása” érdekében. "Itt az ideje, hogy ne csak a tagjelölt államok, de maga az Európai Unió is felkészüljön a klub bővítésére" - mondta a kancellár.
Kifejtette: ehhez korszerűsíteni kell az unió szervezeteit és döntéshozó folyamatait. "A jövőben nem dönthetünk mindenről konszenzussal, mint ma" - hangsúlyozta. A kancellár reményét fejezte ki, hogy a csütörtökön és pénteken tartandó uniós csúcstalálkozón sikerül ismertetnie a javaslatait. A csúcstalálkozón a huszonhét tagállam várhatóan megvitatja Georgia, Moldova és Ukrajna felvételét.
A csúcs előtt egy héttel az Európai Bizottság ajánlotta Moldova és Ukrajna felvételét, ezt Scholz is támogatta. Olaf Scholz felszólította Oroszországot: könnyítsen a globális élelmiszerválságon és tegye lehetővé az ukrajnai kikötőkben visszatartott gabonaszállítmányok kihajózását. "A világ érdekében reménykednie kell a megállapodás létrejöttében" - mondta, utalva arra, hogy tárgyalások folynak egy fekete-tengeri exportfolyosó megnyitásáról. "Oroszországnak lehetővé kell tennie a biztonságos áthaladást, és ugyanakkor hiteles biztosítékot adni arra, hogy a folyosót nem használják inváziós célokra" - mondta a kancellár.
Ukrajna és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy fegyverként használja az élelmiszerszállítást, Oroszország viszont tengeri aknákkal és a szankciókkal indokolta az export leállítását. A német kancellár közölte: a Bajorországban június 26-28-án esedékes G7 csúcson a demokratikus államok közötti nemzetközi együttműködés erősítésére kíván összpontosítani.
Scholz szerint a hét legfejlettebb ipari ország - az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Japán - tárgyalása csak a kezdet. "A jövőbeli nagy, erős demokráciák Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában találhatók, és a partnereink lesznek" - mondta Olaf Scholz, aki ezért hívott meg öt vendéget - Indonézia, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Szenegál és Argentína vezetőit - a találkozóra.
MTI
