David Sassoli ugyanakkor a szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a testület szerint a hosszú távú uniós költségvetés tervén még változtatni kell.
A képviselő-testület szerint megoldást kell találni a költségvetési tervben szereplő néhány - a kutatást, a fiatalok jövőjét, a menekültpolitikát, és az Erasmus programot - érintő "indokolatlan kurtításra".
Sassoli közölte, hogy a kifizetésekhez kötődő jogállamisági kritérium kérdését is "újra elő kell venni" a parlamentben, mivel az elfogadott szöveg nem határozza meg pontosan, milyen eszköz áll rendelkezésre abban az esetben, ha az unió közös értékei sérülnek.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a testület blokkolhatja-e az uniós tagállamok vezetőinek egyezségét, Sassoli azt válaszolta: az EP elvárja, hogy nézőpontját figyelembe vegyék, még akkor is, ha több hónapig tart a megegyezés a tagországok kormányait képviselő tanáccsal.
Az uniós csúcson Sassoli sajtónyilatkozatban figyelmeztetett, hogy a parlament nem adja hozzájárulását egy olyan megállapodáshoz, amelyben az új források bevezetése, a jogállamiság védelme, illetve a visszafizetések eltörlése nem szerepel.
A tagállami vezetők kedd hajnali megállapodásának értelmében az új hétéves EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagból 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, továbbá 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.
A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszköz (RRF) keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben a vidékfejlesztési támogatásokra korában szánt 15 milliárd eurót a felére, az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette.
Jelentősen csökkentették a kutatási és innovációs, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket.
Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is, miközben a hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát az éghajlatváltozás megakadályozására kell fordítani.
Az elfogadott megállapodás megemelte a takarékos négyeknek - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, továbbá a Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét.
A megállapodás a politikai feltételeknél "arányos intézkedések meghozatalát" helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek megsértése esetén.
Morawiecki: A kompromisszumról a közép-európai országok közös hangja döntött
A brüsszeli EU-csúcstalálkozón Lengyelország, a visegrádi csoporttal és a közép-európai országokkal együtt, az egyik meghatározó hangot jelentette, ez a hang döntött végül a kompromisszumról, a győzelemről - szögezte le szerdai parlamenti beszámolójában Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását szolgáló alapról szólva Morawiecki elmondta: Németország és Franciaország vezetésével (...) több tagállamot sikerült meggyőzni arról, hogy egy nagy újjáépítési tervre van szükség, miután az Európai Uniónak - az Európai Bizottság véleménye szerint - idén és a jövő évben mintegy másfél ezer milliárd eurós beruházási deficitje lesz.
Ahhoz, hogy a helyreállítási alapból Lengyelország is részesülhessen, sok ügyességre, szövetségépítésre volt szükség: a csúcstalálkozón ugyanis többen ellenezték ezt, azzal érvelve, hogy Lengyelországban - valamint Csehországban és Magyarországon is - a járványt és ennek gazdasági következményeit hatékonyan kezelik - mondta el a lengyel kormányfő.
A tárgyalási siker nemcsak Lengyelország győzelme, hanem az európai szolidaritásé is - jelentette ki.
Elmondta: a helyreállítási alapról, valamint a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésről elfogadott megállapodás szerint Lengyelország a tagállamok közül az első helyen szerepel az összes lehívható eszközt tekintve. A kohéziós alapokból például mintegy 70 milliárd eurót kaphat, e tekintetben is az első helyen áll a haszonélvezők között.
A források elősegítik a "kiegyensúlyozott lengyel gazdasági modell" folytatását, többek között a további infrastrukturális fejlesztéseket szolgálják, de a mezőgazdasági támogatások az uniós szinthez történő felzárkóztatását is lehetővé teszik - folytatta Morawiecki. A támogatandó projektek között nevezte meg többek között az épülő Via Carpatia közlekedési folyosót.
Rámutatott: a Brüsszelben született megállapodás szerint a következő uniós költségvetési keret értéke több mint 1, 7 ezer milliárd euró, Lengyelország ebből több mint 700 milliárd zlotyt (158 milliárd euró) kap, ebből több mint 620 milliárd zlotyt (140 milliárd euró) támogatások formájában.
A helyreállítási alapban 750 milliárd eurót helyeznek el, a forrást az Európai Bizottság szerzi meg hitelfelvétellel. A pénz nagyobbik részét, 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában osztják szét a tagállamok között, további 360 milliárd eurót pedig kedvezményes kamatozású hitelek formájában. Lengyelországnak a támogatásokból 124 milliárd, a hitelekből pedig 160 milliárd euró jut.
MTI
