Karadzic szerint a média hazudik a délszláv háború áldozatainak számáról. A volt szerb elnököt tízrendbeli népirtással vádolják, de minden vádat tagad. Nincs ügyvédje, saját magát képviseli Hágában. Keddi meghallgatásán órákon át sorolta, miért ártatlan. „Ahogy múlik az idő, úgy lesz egyre erősebb az igazság, és úgy gyengül majd a média propagandája” – kezdte. Karadzic szerint hazugság a 140 ezer áldozat, mert valójában negyedennyien haltak meg a kilencvenes évek háborújában. „Nyugodt, toleráns ember vagyok, mindent megtettem, hogy elkerüljem a háborút és a vérontást” – jelentette ki.
| Hatszáz órát kért, de csak háromszázat kapott Karadzic, a boszniai szerbek egykori politikai vezetője arra, hogy felvonultassa a védelem tanúit az ellene folyó perben. |
Békét akart Karadzic?
Azt állítja, hogy 1992–95 között többször próbált békét kötni a boszniai muszlimokkal, horvátokkal, és nem tudott a hadsereg kegyetlenkedéseiről. Ezt az érvelést egy esetben fogadták el az ügyészek, az egyik kivégzéssorozatról valóban nem tudhatott. Viszont ezen kívül is maradt még tíz vádpont ellene, köztük Európa legvéresebb népirtása a második világháború óta, Srebrenicában, nyolcezer halottal. Egy másik Szarajevó ostroma, amely 12 ezer áldozatot követelt.
Karadzic 13 éven át bujkált, 2008-ban Belgrádban fogták el, büntetőpere rá egy évre kezdődött. Ezzel párhuzamosan zajlik tábornokának, Ratko Mladicnak a pere is. A két ügy több vádpontja közös, a népirtásokért mindkét vezetőt felelősnek tartják.
Mladic is Hágában
Némi elégtételt jelenthet a meggyilkolt több ezer áldozat hozzátartozójának, hogy májusban megkezdődött Hágában Ratko Mladicnak, az 1992–95-ös boszniai háború szerb katonai főparancsnokának pere. Mladicot háborús és emberiesség elleni bűntettekkel, köztük népirtással vádolják. A vád szerint ő vezényelte le az 1995-ös srebrenicai mészárlást. Ezenkívül Szarajevó ostromáért is őt tartják felelősnek.
 |
| A srebrenicai mészárlás áldozatainak állított emlékmű |
| Fotó: Europress/AFP |
| A boszniai háború egyik legsötétebb eseménye A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995 júliusában történt, Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladic vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek. A hágai Nemzetközi Bíróság határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A vérengzést annak ellenére sem akadályozták meg, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, melyet az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ez idáig 8373 nevet tartalmaz. |
