A Bloomberg eközben arról ír a Kremlhez közel álló forrásokra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin adott esetben még az ukrán NATO-csatlakozást sem ellenezné. Az orosz elnök azonban erre csak akkor lenne hajlandó, ha a már elfoglalt ukrán területeket nem kell visszaadniuk az oroszoknak.
Az amerikai televízió honlapján megjelent írás szerint Oroszország jelezte a tárgyalásra való hajlandóságát a háború rendezéséről az Amerikai Egyesült Államoknak.
„Putyin elnök számos alkalommal kijelentette, hogy Oroszország nyitott volt, nyitott és továbbra is nyitott lesz az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra. Eltökéltek vagyunk, hogy elérjük céljainkat. És ezt inkább diplomáciai úton szeretnénk elérni. Ha nem, akkor a katonai műveletet folytatjuk, amíg el nem érjük a céljainkat"
- mondta Peszkov a Bloombergnek.
A Nyugat egyébként már 2022-ben, a háború kezdetén nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy a béketárgyalásokon fogadja el Oroszország feltételeit. A konfliktus megoldását célzó tárgyalási folyamat részleteit Simon Shuster, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről szóló könyv szerzője fedte fel, írta meg a lenta.ru - jelent meg a Magyar Nemzeten.
A Shuster által megkérdezett tárgyalópartnerek szerint Ukrajna nyugati nyomás alatt állt. Vezetői ragaszkodtak ahhoz, hogy Kijev fogadja el Moszkva feltételeit, és a tárgyalások első fordulója után, 2022 február végén Ukrajna is kész lett volna elfogadni az „állandó semlegesség” státusát, azaz lemondani a NATO-csatlakozási tervekről.
A lépés azonban, amelyre a kijevi hatóságok készek voltak, és amelyet Moszkva elvárt tőlük, közvetlenül ellentmond az ukrán alkotmánynak. 2019. február 19-én Petro Porosenko, Ukrajna ötödik elnöke aláírta azt a törvényt, amely módosítja az alkotmányt, és rögzíti benne az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás irányát.
„Ukrajna elnöke a garanciája az állam stratégiai kurzusának megvalósításának, amely Ukrajna teljes jogú tagságának megszerzésére irányul az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében”
– áll Ukrajna legfőbb törvényében.
Kijev azonban nemcsak az USA és az Európai Unió, hanem olyan országok, mint Kína, Izrael, illetve Oroszország biztonsági garanciáiért cserébe kész volt lemondani a katonai szövetségekhez való csatlakozás terveiről.
