"Oroszország és Németország számára ez a dátum szimbolikus jelentőségű" - hangsúlyozta a közlemény a két vezető telefonbeszélgetése kapcsán, melyben szó esett az egykori "tragikus események" történelmi emlékezete megőrzésének fontosságáról.
A felek kifejezték meggyőződésüket, hogy egyik országban sem merülnek feledésbe azok a német hazafiak, akik önfeláldozó harcot folytattak a náci rezsim ellen.
Putyin és Merkel megvitatta a két ország együttműködésének folytatását a koronavírus elleni küzdelemben, és kifejezte készségét a kölcsönös segítségnyújtásra. A felek késznek mondták magukat a kétoldalú viszony konstruktív továbbfejlesztésére.
Az orosz elnök csütörtökön amerikai és francia hivatali partnerével, Donald Trumppal és Emmanuel Macronnal folytatott hasonló szellemű telefonbeszélgetést.
Putyin a győzelem 75. évfordulója alkalmából pénteken táviratban üdvözölte Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország vezetését és népét. Ugyanígy köszöntötte fel - a balti államok kivételével - a Szovjetunió legtöbb utódállamát, valamint Abháziát és Dél-Oszétiát (utóbbi két terület korábban kinyilvánította a Georgiától való elszakadását). Georgia és Ukrajna esetében az orosz elnök üdvözlete ezen országok népére vonatkozott.
Putyin az évforduló alkalmából az orosz Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy nem lehet mentség azok számára, akik át akarják írni a történelmet, és a Szovjetunióra akarják hárítani a felelősséget a második világháború kirobbantásáért, amelyben az ország 27 millió állampolgárát veszítette el.
"Nincs és nem is lehet bűntudatunk" - hangsúlyozta.
Az orosz vezető az ORF állami televízión az osztrák néphez intézett üzenetében hősiesnek és áldozatosnak nevezte azt az utat, amely a diadalhoz és Berlinnek a szovjet hadsereg általi bevételéhez vezetett. Putyin köszönetet mondott Sebastian Kurz kancellárnak azért, hogy a nácizmus feletti győzelem 75. évfordulóján Ausztriához szólhatott.
Mint mondta, Oroszország emlékezni fog a Hitler elleni koalíció tagjainak és az antifasiszta földalatti mozgalomnak a győzelemhez való hozzájárulására, a nácik által megsemmisített milliókra, a holokausztra.
A jubileum alkalmából Putyin Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel is beszélt, egyebek között a "történelmi igazság" megőrzésének és a revízióval szembeni fellépésnek a fontosságáról a második világháborúval kapcsolatban. A Kreml szerint Netanjahu méltatta a Vörös Hadseregnek az Európa felszabadításához és a nácizmus szétzúzásához való döntő hozzájárulását. Putyin üdvözölte az Izraelben élő szovjet veteránokat.
Az orosz és az izraeli vezető egyebek mellett megvitatta a szíriai helyzetet, és megállapodott a SARS-CoV-2 elleni vakcina kifejlesztésében való rendszeres együttműködésről.
Oroszország a járványhelyzet miatt elhalasztotta a szombatra tervezett katonai díszszemléket. A győzelem 75. évfordulója alkalmából Putyin várhatóan egyedül fogja megkoszorúzni a Kreml melletti Sándor-kertben az ismeretlen katona emlékművét. A nagyobb városokban légi bemutató és tűzijáték lesz, amelyeket a hatóságok reményei szerint a lakosok otthonukból fognak megtekinteni. Számos megemlékezést ezúttal az interneten tartanak meg.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök viszont nem mondott le arról, hogy Minszkben május 9-én katonai parádé legyen, amelyre meghívta a Szovjetunió utódállamainak vezetőit.
Német államfő: Csak megszakadt szívvel lehet szeretni Németországot
Csak megszakadt szívvel lehet szeretni Németországot - mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő pénteken Berlinben a második világháború végének 75. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen.
A szövetségi elnök a háborúk és önkényuralmi rendszerek áldozatainak emlékművénél (Neue Wache) tartott ünnepségen kiemelte, hogy a német történelem az emberek millióinak legyilkolásért és millióknak okozott szenvedésért viselt felelősség súlya alatt megtört történelem.
A második világháborúban történetek miatt "megszakad a szívünk", és ezért "ezt az országot csak megszakadt szívvel lehet szeretni".
Aki ezt nem tudja elviselni, és le akarja zárni a történelemmel szembenézés folyamatát, nemcsak a háború és a náci diktatúra katasztrófáját szorítja ki a tudatából, hanem "leértékeli mindazt a jót, amit azóta elértünk, és tagadja demokráciánk lényegét" - mondta Frank-Walter Steinmeier.
Ennek a katasztrófának a tanulságaiból rakta le a nemzetközi közösség 1945 után az emberi jogok, a nemzetközi jog, a béke és az együttműködés szabályainak közös alapját, és Németország a nemzetközi rendet fenyegető tényezőből a közös rend védelmezője lett.
Ezért "nem szabad hagynunk, hogy a szemünk láttára bomoljon fel ez a békerend", és "nem törődhetünk bele az elidegenedésbe mindazoktól, akik felépítették" - mondta a német szövetségi elnök, kiemelve, hogy Németország "nem kevesebb, hanem világszerte több együttműködést akar, a világjárvány elleni harcban is".
Mint mondta, a németeket 1945. május 8-án felszabadították, de ez nem lezárt folyamat, alanyai pedig nem csak passzív résztvevők lehetnek.
Hetvenöt éve "felszabadítottak minket, most viszont saját magunkat kell megszabadítanunk", méghozzá az "új nacionalizmus kísértésétől", a "tekintélyelvűség csábításától", a nemzetek közötti "bizalmatlanságtól, elzárkózástól és ellenségeskedéstől", és "a gyűlölettől, az idegenellenességtől és a demokrácia megvetésétől", mert ezek mind "a régi rossz szellemek új köntösben".
A felszabadítás 75. évfordulója hatalmas változások és roppant bizonytalanság közepette érkezett el, nem csak a koronavírus-világjárvány miatt. Ma még nem tudni, hogy a németek mikor és hogyan emelkednek ki a válságból, azt viszont tudni, hogy erős volt az ország, a demokrácia és a közös erőfeszítések sikere iránti bizalom, amikor a válság lesújtott rájuk. Ez megmutatja, hogy "végtelenül nagy utat tettünk meg 75 év alatt", és "reményt ad mindahhoz, ami előttünk áll" - mondta Frank-Walter Steinmeier.
A hitleri Németország hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozat 1945. május 8-án éjjel 23 óra 1 perckor életbe lépett, ezzel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború. A kapitulációs okmányt Berlin egyik keleti, Karlshorst nevű városrészében, egy katonai kiképző központ tiszti kaszinójának nagytermében írták alá.
Berlinben a járvány miatt elhalasztották az évfordulóra rendezett megemlékezéseket, találkozókat, iskolai tanulmányutakat, kiállításokat, köztük a szövetségi parlament (Bundestag) épülete, a berlini Reichstag körül felállítani tervezett szabadtéri kiállítást, amelyre százezer látogatót vártak. Csak a háborúk és önkényuralmi rendszerek áldozatainak központi emlékhelyénél tartottak egy rövid megemlékezést, amelyen a legfőbb közjogi méltóságok, az államfő mellett a kormányfő, a Bundestag és a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat elnöke, és az alkotmánybíróság elnöke vett részt.
Május 8. nem ünnep-, vagy emléknap Németországban - bár a 75. évforduló alkalmából a tartományi rangú fővárosban kivételesen munkaszüneti napot rendeltek el -, és az évfordulóhoz közeledve a német nyilvánosságban felerősödött a vita arról, hogy megfelelő-e ez a szabályozás. A vitában élesen bírálták a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) tiszteletbeli elnöke és társ-frakcióvezetője, Alexander Gauland hozzászólását, miszerint május 8. nem alkalmas az ünneplésre, mert a német történelem "ambivalens" - kétértelmű - napja.
1945. május 8. a koncentrációs táborok rabjainak valóban felszabadulás volt, de Németország számára "a teljes vereség", és a társadalmi, történelmi folyamatok alakítására való képesség elveszítésének napja is - vélekedett a politikus.
Aki május 8-át a "teljes vereség" napjának tartja, az "a barikád rossz oldalán áll" - értékelte Alexander Gauland szavait az ugyancsak ellenzéki Zöldek egyik vezető politikusa, Cem Özdemir egy Twitter-bejegyzésben. A Bundestag egyik korábbi elnöke, a legtekintélyesebb német politikusok közé tartozó Wolfgang Thierse pedig hangsúlyozta: valójában "nagyszerű", hogy a náci Németország elveszítette a folyamatok alakításának képességét, mert így nem folytathatta tovább pusztító hadjáratait és nem terjeszthette ki diktatúráját az egész kontinensre.
"Hála Istennek, hogy így történt" - mondta a szociáldemokrata politikus pénteken a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak.
MTI
