Az amerikai diplomácia irányítója a külügyminisztérium által egy évvel ezelőtt életre hívott Elidegeníthetetlen Jogok Bizottságának 61 oldalas jelentéstervezetét mutatta be.
A miniszter kifejtette: reményei szerint a jelentés végleges változata befolyással lesz az Egyesült Államok politikájára és a globális emberi jogi politikára is. Leszögezte azonban, hogy az Egyesült Államoknak "realistának" kell maradnia az emberi jogok előmozdításában.
"Nekünk elsődleges dolgunk az amerikai szabadság biztosítása. Elkötelezettségünk az elidegeníthetetlen jogok iránt nem jelenti azt, hogy mindig és mindenütt fel tudunk lépni az emberi jogok megsértése ellen" - mondta, kiemelve a vallásszabadság fontosságát.
Hosszú és sok mindenre kiterjedő beszédében Pomepo hangoztatta: "Amerika alapjában véve jó, és sok mindent adhat a világnak, mert alapító atyáink elismerték az Isten adta elidegeníthetetlen jogokat, és olyan tartós rendszert dolgoztak ki, amely meg is óvja ezeket". Hangsúlyozta, hogy "Amerika különleges, Amerika jó, Amerika jót tesz" a világban. A beszédben többször utalt az Egyesült Államok vélt ellenségeire, köztük Iránra és Kínára, valamint gyakran idézett keresztény gondolatokat.
Kitért a The New York Times című lap által népszerűsített, úgynevezett 1619 Projectre a rabszolgaságról. Az 1619 Project egy hosszadalmas - idén Pulitzer-díjjal jutalmazott - esszégyűjtemény, amelyet a lap munkatársa, Nikole Hannah-Jones állított össze. Lényegi mondandója, hogy az Egyesült Államok története nem a függetlenségi háborúval és az 1776-ban kiadott Függetlenségi Nyilatkozattal kezdődött, hanem 1619-ben, amikor megérkeztek az első afrikai rabszolgák a virginiai Jamestownba.
Mike Pompeo Philadelphiában azt fejtegette: a The New York Times az 1619 Projecttel azt akarja elérni, hogy "elhiggyük azt a marxista ideológiát, amely szerint Amerika csak az elnyomókról és az elnyomottakról szól". Pompeo szerint "a Kínai Kommunista Párt biztosan vidám, amikor látja, hogy a The New York Times az ő ideológiáját szajkózza".
Az amerikai alkotmánybíróság érvényben hagyta a szavazást korlátozó floridai törvényt
Az amerikai alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság érvényben hagyta csütörtökön azt a floridai törvényt, mely szerint azok az elítéltek, akik még nem rendezték ügyvédi és bírósági számláikat, nem szavazhatnak a november 3-i választásokon.
Az Egyesült Államok atlantai székhelyű kerületi fellebbviteli bírósága májusban döntött úgy, hogy le kell állítani azoknak a volt elítélteknek a regisztrálását a választásokra, akiknek még függő jogi és anyagi ügyeik vannak. Több civilszervezet megtámadta ezt a döntést, és a szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordult. A washingtoni testület azonban csütörtökön jóváhagyta a fellebbviteli bíróság álláspontját. A három liberális bíró nemmel szavazott. Csütörtökön este még nem adtak ki írásbeli indoklást.
A Floridai Egyetem egyik politológus-professzora, Paul Smith, aki a legfelsőbb bírósághoz forduló egyik civilszervezetnek, a Campaign Legal Centernek (Választási Jogi Központ) az alelnöke is, a Politico című lapnak úgy nyilatkozott: az alkotmánybírósági döntéssel mintegy 775 ezer embertől tagadták meg a szavazás lehetőségét mind az augusztusi előválasztásokon, mind a novemberi választásokon.
Elemzők szerint az alkotmánybírósági döntés a republikánusok, és személy szerint Ron DeSantis republikánus floridai kormányzó győzelme. DeSantis ugyanis mindig ellenezte, hogy a büntetett előéletűek bármilyen feltétellel szavazhassanak. A 2018 őszi félidős választásokon Floridában a szavazócédulákon szerepelt a szavazati jog visszaállítása is bizonyos körülmények között. A floridaiak megszavazták ezt a törvénymódosítást. Később azonban a republikánus többségű floridai parlament olyan törvényt fogadott el, amely megköveteli, hogy a volt elítéltek rendezzék valamennyi - ügyvédi és bírósági - anyagi tartozásukat, mielőtt szavazásra regisztráltatják magukat.
Egy kerületi bíró az idén májusban felfüggesztette e törvény hatályát, a republikánusok pedig - észlelve azt is, hogy különböző civilszervezetek regisztráltatnak egykori elítélteket -, a fellebbviteli bírósághoz fordultak, amely nekik adott igazat, és felfüggesztette a regisztrációkat. Ezt a fellebbviteli bírósági döntést hagyta jóvá az alkotmánybíróság.
A héten a szövetségi főváros, Washington demokrata párti többségű önkormányzata is választási ügyben hozott döntést. A rendőrségi reformról sürgősséggel elfogadott helyi törvénybe ugyanis beiktatták, hogy az éppen börtönbüntetésüket töltők is szavazhatnak az ősszel. Ezzel egy 1955 óta érvényben lévő törvényt írtak felül.
Az Egyesült Államok 48 tagállamában olyan törvények vannak érvényben, amelyek nem teszik lehetővé az elítéltek voksolását. Több tagállamban ezt a törvényt faji előítélettel is összefüggésbe hozzák. Az 50 tagállam közül csupán az északkeleti Maine államban és Vermontban nem tagadták meg soha a szavazati jogot az elítéltektől.
Az Egyesült Államokban csütörtökön 77 ezer új fertőzöttet regisztráltak
Az Egyesült Államokban csütörtökön több mint 77 ezer új fertőzöttet regisztráltak a baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház csütörtök esti adatai szerint.
A tekintélyes baltimore-i intézmény rögzítette azt is, hogy csütörtökön legkevesebb 969 amerikai halt bele a koronavírus okozta Covid-19 betegségbe és szövődményeibe, és ezzel a járvány halálos áldozatainak száma több mint 138 ezerre emelkedett.
A legtöbb új fertőzöttet változatlanul Kaliforniában, Arizonában, Texasban és Floridában diagnosztizálták. Floridában ismét rekordot döntött az új fertőzöttek száma: csütörtökön egyetlen nap alatt 13 837 esetet állapítottak meg. Ennek ellenére Ron DeSantis, az állam republikánus kormányzója nem akar további szigorú óvintézkedéseket bevezetni. A szintén a járvány fellángolásával küszködő Georgia kormányzója, a republikánus Brian Kemp sem akar szigorítani, sőt pert indított Atlanta demokrata párti polgármestere, Keisha Lance Bottoms ellen, mert a köztereken is kötelezővé tette az arcmaszk viselését.
Különösen aggasztó a helyzet Texasban, ahol egyes városokban - például San Antonióban - nagy hűtőkocsikat kértek a kórházak mellé, mert megteltek a kórházak halottaskamrái.
Mississippiben több mint 1200 új fertőzöttet diagnosztizáltak csütörtökön, és romlik a járványhelyzet Coloradóban is. Jared Polis, Colorado demokrata párti kormányzója hosszú habozás után csütörtökön kötelezővé tette az arcmaszk viselését.
MTI
