Az Európai Parlament szakbizottsága kivizsgálja az Egyesült Államok hírszerzése által végzett adatgyűjtési programokat, beleértve az EU-intézmények lehallgatását is. Az erről szóló állásfoglalást csütörtökön fogadta el a parlament plenáris ülése. A dokumentumban a képviselők aggályaikat fejezik ki az adatgyűjtő programok miatt, és elítélik az EU-intézményekben végzett kémkedést. Emellett felszólítják az Egyesült Államokat, hogy tárja fel az ügy minden részletét.
Ezt kéri Washingtontól Angela Merkel is. A német kancellár ismét nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy Washington állítólag az EU-t és Németországot is lehallgatta. „Az EU intézményei utáni kémkedés barátok között nem elfogadható. Már nem a hidegháború korszakában élünk” – fogalmazott Angela Merkel. Bár a német kancellár szerint az amerikai elnök komolyan vette aggodalmukat, Washington egyelőre teljes mértékben adós a hiteles tájékoztatással az adatgyűjtési botránnyal kapcsolatban.
Kemény szavak
Eközben kemény szavakkal ostorozták az Egyesült Államokat a baloldali dél-amerikai elnökök bolíviai csúcstalálkozójukon. Szerintük Washington nyomást gyakorol más országokra annak érdekében, hogy utasítsák vissza Edward Snowdennek, a megfigyelési botrány kirobbantójának menedékkérelmét. A kiszivárogtató továbbra is egy moszkvai repülőtér tranzitjában tartózkodik, mivel eddig egyetlen ország sem kínált számára menedékjogot azon államok közül, ahová benyújtotta kérelmét.
„Vannak olyan hatalmak, amelyek egyfajta politikai terrorizmust kívánnak alkalmazni a menedékjoggal kapcsolatban. Pedig ez a jog szent, mondom ezt azok nevében, akiket üldöztek és akiket üldözni fognak” – fogalmazott José Mujica, Uruguay elnöke.
Több dél-amerikai elnök távol maradt a találkozótól, hogy megőrizze jó viszonyát Washingtonnal.
