Oroszország olajeladásai elsősorban Kínától és Indiától függenek a 2022 decembere és 2024 év vége közötti időszak statisztikái alapján. E két ország így tetemess kedvezményeket ér el az eladónál – írja Facebook-bejegyzésében Szergij Makogon, az Ukrtransznafta korábbi vezérigazgatója, aki a vezetékes orosz olaj szankcionálása mellett érvel.
Úgy számol, hogy az új amerikai szankciók hatására még emelkedni is fognak azok az árkedvezmények, amelyeket az orosz olaj meghatározó vevői elérnek. Kína és India után a harmadik legnagyobb vásárló az Európai Unió volt, de beszerzése Kínáénak a nyolcadát sem tette ki. Az Ukrajnán keresztül továbbított orosz olaj fő uniós vevői jelenleg is Magyarország, Szlovákia és Csehország. „Ukrajna pontosan itt állíthatja meg az orosz olaj exportját, ami évente 6 milliárd dollárt hoz az oroszoknak” – jelentette ki friss Facebook-bejegyzésében Szergij Makogon, aki jelenleg a Center for European Policy Analysisnek dolgozik. Emlékeztet, hogy a gáztranzit leállítása 6,5 milliárd dollár bevételtől vágta el Moszkvát.
Kína és India diktáló pozícióban van az orosz olaj piacán
Az ukrán gázrendszer korábbi első számú irányítója az orosz olaj és más energiahordozók piacáról néhány nappal korábban a CREA elemzése, valamint a Klper, a Marine Traffic, az ENTSOG és a vámügynökségek adatai alapján írt. A közzétett diagramokból kiviláglik, hogy Kína említett első és India második számú vásárló volta azt takarja, hogy a vizsgált időszakban ez a két ország importálta az eladott orosz olaj mintegy 70 százalékát. Az EU-ra és Törökországra külön-külön 12-13 százalék jutott, de még Myanmar neve mellett is szerepel egy keskeny sáv az ábrán. Ismert persze, hogy az adott országokhoz köthető importadatok nem azonosak a felhasználásukkal. Jellemző ugyanis, hogy az általuk vásárolt orosz olaj egy része végül olyan országokba kerül, amelyek azt az Oroszország elleni szankciók miatt közvetlenül nem tudják megvásárolni.
Az orosz olajtermékek legnagyobb vevője Törökország volt, amely részben továbbeladásra vásárol. A török kereskedők vették meg az orosz olajtermékek mintegy harmadát. Hozzájuk képest feleannyit vásároltak a kínai kereskedők, akik mögött Brazília, Szingapúr és India állt. Az Európai Unió csak a tizennegyedik volt a sorban, a Törökország által importált mennyiség nagyjából tizedével.
Az Európai Unió volt az orosz gáz fő vevője
Viszont az Európai Unió volt az orosz vezetékes és cseppfolyós gáznak (LNG) is az első számú vevője a 2024 végéig eltelt két évben. A diagram nyilvánosan hozzáférhető változata az uniós listát nem bontja tovább, de tudjuk, hogy az érintett uniós vevők
- Magyarország,
- Ausztria,
- Szlovákia
- és Csehország.
Lakosaik – továbbá a nem uniós Szerbia és Moldova lakosai – valóban nem fagytak meg azt követően, hogy az év elején Ukrajna leállította az orosz gáz tranzitját, ahogyan arra Szergij Makogon rámutatott, ám az év eleje óta annál jobban ki vannak téve a Török Áramlat működésének. Most ugyanis már egyedül ezen a csövön, illetve balkáni folytatásán át érkezik a térségünkbe orosz vezetékes gáz.
A Török Áramlat bármilyen okból történő kiesése ezért ellátási kockázatot jelenthet a régióban.
Igaz, Magyarország európai összevetésben és az éves gázigényére vetítve is hatalmas föld alatti gáztároló-kapacitásokkal rendelkezik. Az orosz vezetékes gáz és LNG vevőinek sorában Kína állt a második helyen. A távolkeleti országot a vezetékes import esetében (az újraeladó) Törökország, majd a már említett Szerbia és Moldova követte, míg az LNG-importot mutató diagramon mögöttük Japán, Dél-Korea és megintcsak Törökország következik.
Kína viszi a legtöbb orosz szenet
Térségünkben kisebb figyelmet kap az Oroszországtól való szénvásárlás tilalma, ez volt az egyik legelső Európai Unió által kivetett szankció. Pedig a lépésnek komoly magyarországi vonatkozása is volt: a szankció tönkretette azt az orosz barnaszenet forgalmazó, mintegy 15 fős kisvállalkozást, amely hazai iparvállalatoknak, önkormányzatoknak és a lakosságnak is adott el jó minőségű, olcsó terméket.
Az elmúlt két évben Kína volt az orosz szén legnagyobb vevője is, amelyet közel feleannyi szén vásárlásával India követett, majd Törökország és Dél-Korea folytatta a listát.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
