A közép-amerikai országban a felnőttek 70, a gyerekek 30 százaléka számít túlsúlyosnak – ezzel még a szomszédos Egyesült Államokat is lekörözik; ráadásul minden tizedik mexikói felnőtt cukorbeteg. Ezt elégelte meg a kormány, és úgy döntött, a magyar csipszadóhoz hasonló intézkedéseket vezet be.
„A cukros üdítőket megadóztatjuk, ahogy a magas kalóriatartalmú, nem alapvető élelmiszereket is. Mindkét adó célja, hogy csökkenjen azoknak a termékeknek a fogyasztása, amelyek összefüggésbe hozhatók a túlsúlyos mexikóiak számának növekedésével” – mondta Enrique Pena Nieto mexikói elnök.
A cukros italok litere után 1 pesót kell adózni, ez a helyi árakat tekintve 10 százalékot jelent, a magas kalóriatartalmú ételek után pedig 8 százaléknyi adót kell fizetni a jövőben. Mexikóban az egy főre jutó szénsavasüdítő-fogyasztás évente eléri a 163 litert – ez a szám itt a legmagasabb a világon. Ennek társadalmi okai is vannak: a szegényebb régiókban már a csecsemőket is kólával itatják, mert az olcsóbb, mint a tej. A nagy, főként amerikai étel- és italgyártó cégek felháborodtak a mexikói kabinet lépésén.
„A kormány Mexikóban komoly akadályokba ütközik, jelesül az étel- és italgyártó nagyvállalatok érdekeibe. A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet igazgatója elmondta, hogy ezek a hatalmas cégek váltak a fő akadállyá. Fel kell ismerjük, hogy a kormány ezekkel az érdekekkel szállt szembe” – mondta Alejandro Calvillo, a Consumer Power Szervezet igazgatója.
A Coca-Cola bejelentette: az új adó miatt 3-4 százalékkal csökkenti a dolgozók számát helyi üzemeiben. Az óriásvállalat uralja Mexikó italpiacának több mint háromnegyedét, és a számítások szerint őket érinti legsúlyosabban az üdítőkre kivetett illeték.
