A Mirotvorec honlapot 2014-ben hozták létre, miután Oroszország annektálta a Krímet és de facto elfoglalta a Dombász egy részét. Ultranacionalista körök így listázzák - ahogy ők fogalmaztak - Ukrajna ellenségeit.
Ezt nagyon sokan halállistának is nevezik, aminek az a magyarázata, hogy például Olesz Buzina író, vagy Oleg Kalasnyikov orosz párti ellenzéki politikus 2015-ös meggyilkolását szoros összefüggésbe hozzák azzal, hogy őket Ukrajna ellenségeiként aposztrofálta ez a hírhedt honlap. Mai napra már több tízezer személy szerepel a Miro Correc listáján, halál listáján, ha úgy tetszik, és nagyon súlyos személyiségi jogokat sért a portálnak a működtetése, hiszen akik rajta szerepelnek, azoknak a személyes adatait, születési dátumait, lakcímüket, útlevél adataikat közlik, ami egyéb kérdéseket is fölvet, hogy miként lehetséges. Itt nyilvánvalónak tűnik, hogy az ukrán belbiztonsági szervek információ szivárogtatása nélkül a portál üzemeltetői nem tudnának ilyen információkhoz, ilyen személyes adatokhoz hozzáférni.
Néhány éve, amikor Gerhard Schröder volt német kancellár került föl, akkor a német külügyminisztérium kifogásolta a Mirotvorec működését, amire Andrij Melnyik ukrajnai német nagykövet azzal érvelt: miután magánkézben van a portál, illetve a szólásszabadsági kérdéseket is felvet, Kijev nem tudja korlátozni ennek a portálnak a működését. Ugyanakkor, amikor ellenzéki médiumokat, televíziókat kellett bezárni, akkor minden további nélkül mégis meg tudták tenni.
A kárpátaljai magyar közösség is alaposan megszenvedte a Mirotvorec működését az elmúlt években. Folyamatosan kerülnek fel az általuk kettős állampolgároknak vélt kárpátaljai magyaroknak a személyes adatai. Főleg azoké, akik hivatalokban, intézményekben valamilyen tisztséget is betöltenek és a kárpátaljai magyar közösség ezen tagjainak kiszivárogtatják az útlevél adataikat, a magyar okmányaik adatait. Nyilván súgnak nekik más helyekről, és nagyon sokakat valóban megijeszt ez a halállista. Emiatt állami tisztségeket hagytak ott az elmúlt években, hiszen félelmet szül, félelmet kelt a helyi magyar közösségben a portál működése.
Egyébként már Orbán Viktor kormányfő előtt is felkerültek magyar politikusok, Szijjártó Péter külügyminiszter már jó ideje rajta szerepel, de Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is felkerült a listára, ami után a biztonsági szervek házkutatást tartottak nála otthon, és nem sokkal utána jelent meg az ő neve ezen a listán, vagy éppen Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is szerepelt a listán.
Most, hogy a magyar kormányfő is felkerült, ez nyilván kapcsolatba hozható a kirobbant háborúval, és azzal a folyamatosan elhangzó ukrán kritikával, hogy Magyarország nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának. Azt a sokrétű és hatalmas humanitárius segítségnyújtást, amit Magyarország mégis hozzátesz a háború problémáinak megoldásához, a háború elől menekülők problémáinak enyhítéséhez, kettős mércét alkalmazva „nagyvonalúan" túllépnek ukrajnai körök.