„Nem járulok hozzá olyan döntéshez, ami rossz Magyarországnak. Az a felfogásom Európáról, hogy amíg nem ért egyet mindenki, addig nincs döntés. Ukrajna nehéz helyzetben van az orosz invázió miatt, ezért úgy döntöttünk, támogatjuk. Egyetértek azzal, hogy az Európai Tanács pozitív jelzéseket küldjön Ukrajnának, ám vannak egészen másfajta jelzések, mint például az uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdése. Azt nem szabad megtennünk” – mondta Orbán Viktor a Le Point francia portálnak adott exkluzív nagyinterjújában. Hozzátette, technikailag nem is vétóról van szó - írta meg a Mandiner.
A magyar miniszterelnök azért látogatott Párizsba, hogy tárgyaljon Emmanuel Macronnal, aki megpróbálta arról meggyőzni, hogy támogassa Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásának megkezdését. Igaz, egyes elemzők szerint még a francia elnök sem hisz benne, hogy ez sikerülhet.
Az interjút készítő újságíró szerint Európában most minden szem Orbán Viktorra szegeződik, így rögtön feltette a kérdést: miért ellenzi az ukránok lehetséges csatlakozását?
Két okból. Először is, mert nem állnak készen a tárgyalásra. Másrészt mi, európaiak sem állunk készen arra, hogy teljes jogú tagként fogadjuk el őket. Az Európai Bizottság jelentése, amely szerint hét feltételből négy már teljesült, egyszerűen hazugság. Ukrajna köztudottan a világ egyik legkorruptabb országa
– felelte Orbán Viktor.
Növelné az együttműködést Ukrajnával, de tagsáról szó sem lehet
Hangsúlyozta, nem tudja, a francia közvélemény foglalkozik-e azzal, gazdaságilag mit jelentene Ukrajna csatlakozása, mert Franciaországnak például évente 3,5 milliárd euróval többet kellene befizetnie a közös költségvetésbe.
„Ezt itt elfogadják?" – kérdezett vissza a miniszterelnök, aki úgy véli, az ukránok már másnap tönkre fogják tenni az európai mezőgazdaságot, ha beengedik őket a közös piacra. Megjegyezte, nem történt meg az az előkészítő munka, amivel Ukrajna hozzátehetne az Európai Unióhoz, így jobb, ha most el sem kezdenek tárgyalni az ügyben, és nem követik el ugyanazokat a hibákat az EU vezetői, amit Törökországgal.
Azt javaslom, kössük stratégiai megállapodást az ukránokkal, beleérve a mezőgazdaságot, a különböző vámokat, vagy a biztonságot. Amellett vagyok, hogy növeljük az együttműködés szintjét, de ez nem jelent tagságot. Ha Ukrajnát közelebb hozzuk Európához, néhány év múlva meglátjuk. Erről szeretném meggyőzni Macron elnököt
– jelentette ki Orbán Viktor, aki kíváncsi volt arra, mi Macron oka, hogy ezt az irányt támogatja, miért jó Franciaországnak, ha a csatlakozásról tárgyalnak, amit Magyarországon a lakosság jelentős része határozottan ellenez.
A magyar kisebbség joga nem tekinthető a tagság előfeltételének
Az interjúban természetesen szóba kerül az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzete, amiről a kormányfő azt mondta, az emberi és kisebbségi jogok nem képezhetik vita tárgyát, és nem tekinthetők a tagság előfeltételének sem. Ukrajnának tisztelnie kell a jogokat, nem azért, mert csatlakozni szeretnének az EU-hoz, hanem azért, hogy fenntartsák a kapcsolatot Európával. „Ha nem tisztelik, előbb utóbb lassítanunk kell az együttműködésen" – tette hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország mindig kész jó megállapodásokat kötni, de helyesen kell osztályozni a kérdéseket, ő például három kategóriába sorolja őket: történelmi, stratégiai, taktikai. Az ukrán csatlakozás kérdése szerinte történelmi, és 40 éves politikai tapasztalata megtanította arra, hogy teljes káoszt kockáztatnak, ha történelmi kérdésekben rosszul döntenek.
Ezért nem kívánok megállapodást kötni az ukrán kérdésben, de készen állok arra, hogy más ügyekben megtegyem
– árulta el.
Az Európai Uniónak együtt kell működnie Oroszországgal
Az interjúban újra elmondta, meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt, ezért csak akkor vétózik az Oroszországgal szembeni szankciókról, ha azok Magyarország alapvető érdekeit sértik, mint például az energia területén. Ettől függetlenül nem támogatja az intézkedéseket, mert az európai történelem során többször is bebizonyosodott, hogy nem működnek, és jelenleg is nagyobb kárt okoznak az Európai Uniónak, mint Oroszországnak.
A Vlagyimir Putyinnal történt pekingi kézfogásról azt mondta, Oroszország egészen más típusú civilizáció, mint az európai országok, ezért irreális azt várni, hogy úgy működjön. „A fontos kérdés, hogy a nézeteltéréseink okot adnak-e arra, hogy ne működjünk együtt? Az én válaszom: nem" – mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint ezen logikát követve el kellene utasítani világ kétharmadával való együttműködést, mert másképp működnek azok az országok, mint az európaiak.
Támogatom a racionális megbeszéléseket arról, hogyan viszonyuljunk Oroszországhoz. Ebben a témában természetesen vannak nézeteltérések a tagállamok között, egyesek szerint az EU racionálisan döntött, mások szerint Ukrajna katonai, pénzügyi és politikai összeomlását fogja eredményezni
– mondta a miniszterelnök, aki szerint létre kell hozni egy B-tervet és új stratégiát megvalósítani. Hozzátette, sokig élt olyan világban, amiben a tömbök logikája szerint szerveződött a Nyugat és a Szovjetunió politikai és gazdasági kérdésekben, ő pedig nem szeretné, ha ismét olyan együttműködések köttetnének, amelyekben a világ többi részét ellenségként tekintik.
A jogállamiságot politikai eszközként használják Magyarország ellen
A migrációval kapcsolatban megjegyezte, ha a franciák úgy gondolják, a migránsok beengedése jó döntés, tegyék meg, de ne kényszerítsenek másokat is erre, mert a magyarok szerint ez túl kockázatos döntés, ugyanis nincs garancia arra, hogy a kultúrák keveredésével jobbat érünk el a hagyományos társadalmaknál.
Orbán Viktor kiemelte, Európában komolyabban kellene venni a nemzeti szuverenitást, és Magyarország nem fogadja el a brüsszeli bürokraták centralista életformáját és az erre való kényszerítést. Hozzátette:
az Európai Unió Alapszerződése nem tartalmazza a jogállamiság definícióját. Közös értelmezésre lenne szükség, de ehelyett politikai eszközzé vált azok kezében, akik centralizált Európai Uniót akarnak, és ezt az eszközt most felhasználják Magyarország ellen.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Mandiner
