A lett miniszterelnök gazdasági háborút emleget az Oroszországgal szemben elrendelt uniós büntetőintézkedések és az orosz válasznak szánt mezőgazdasági embargó után. Számításai szerint a legnagyobb kár a balti országokat éri, Litvániában például a GDP közel négy százaléka forog veszélyben, de hasonlóan sérülékeny a többi térségbeli ország is. „Remélem, hogy a gazdasági háború nem fokozódik. Természetesen bekalkuláltuk a veszteséget, arra viszont nem számítottunk, hogy az oroszok bővítik a tilalmi listát. Nagyon sajnálom, hogy Oroszország ezt az utat választotta és nem az ukrajnai helyzet rendezését” – mondta Laimdota Straujuma lett miniszterelnök.
| Putyin visszanyúl a szovjet gyökerekhez? |
| Georg Spöttle szerint Vlagyimir Putyin az importtilalommal a szovjet idők gazdaságpolitikáját próbálja meg visszaállítani. Bővebben>>> |
Csehországban közel ezer munkahely szűnhet meg az uniós agrártermékeket sújtó orosz importtilalom miatt. A cseh kormány munkabizottságot hozott létre a várható károk felmérésére és enyhítésére. Szlovákiában is aggódhatnak az orosz piacra is szállító hús-, illetve tejipari cégek. Németországban nem tartanak komolyabb károktól. Szakértők szerint megtorpanhat ugyan a növekedés, de a kedvező munkaerő-piaci helyzet a harmadik negyedévben ellensúlyozhatja a bevételkieséseket. „Az oroszok a saját lábukba lőttek. A német beruházások mindössze két százaléka irányul Oroszországba, viszont kétszázötvenezer ember dolgozik a német cégek oroszországi leányvállalataiban. Ők jelentős szerepet játszanak az orosz gazdaság működtetésében. Ám ha megtiltják nekik, hogy kapcsolatot tartsanak velünk, azzal öngólt rúgnak” – mondta egy kutató.
A német tőzsdén mégis aggódó arcok meredtek a képernyőre. A tőzsdeindex kilencezer pont alatt, ami öt hónapos mélység. A DAX alig több mint egy hónap alatt 11 százalékot zuhant. „Az amerikaiak belépése az iraki háborúba szintén negatív hatással lehet a piacokra, ami tovább rontja a tőzsdei árfolyamok növekedésének esélyét” – mondta Fidel Helmer, egy német magánbank elemzője.
A helyzet aligha rendeződik belátható időn belül Ukrajnában vagy Irakban, a bizonytalanság pedig nem kedvez a befektetőknek. „Az Irak elleni légicsapások miatt biztosan fokozódik a kockázat és a bizonytalanság. Augusztusban ezért az emberek félreteszik a pénzt és kivárnak egészen szeptemberig. Nem nagyon számíthatnak arra, hogy visszakapják a pénzüket a piacokon” – mondta Patrick Armstrong, a Plurimi Investment vezérigazgatója.
Hasonló a véleménye az Európai Központi Bank elnökének is, aki szerint az ukrán válság miatt az év elején jelzett fellendülés elmaradhat az Európai Unióban.
