Ritkán fordul elő, hogy különböző országok katonai parancsnokai közösen állnak ki valami mellett vagy ellen.
"Mint vezérkari főnökök elítéljük, hogy a mianmari hadsereg és az őt támogató biztonsági erők halálos fegyvereket használnak fegyvertelen emberek ellen. Egy hivatásos hadsereg katonáinak tiszteletben kell tartaniuk a rájuk vonatkozó nemzetközi normákat, és felelősséget kell vállalniuk azért a népért, amelyet szolgálnak" - olvasható a nyilatkozattervezetben. A szóban forgó országok, amelyeknek a diplomatái már korábban közösen elítélték a mianmari kegyetlenkedéseket: Ausztrália, Dánia, Dél-Korea, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és Új-Zéland. A mianmari katonai vezetők mindeddig figyelmen kívül hagytak minden bírálatot.
Szombaton a mianmari biztonsági erők legkevesebb 114 tüntető halálát okozták a katonai hatalomátvétel miatt majdnem két hónapja tartó tüntetések újabb megmozdulásain a Myanmar Now hírportál szerint. A halottak között van néhány gyerek is, köztük egy ötéves kisfiú. Ezen a napon halt meg a legtöbb tüntető. Pénteken az állami tévé útján a katonai kormányzat figyelmeztette a tüntetőket, hogy a tiltakozások résztvevőit "fejbe vagy hátba lőhetik".
A fegyveres erők napja alkalmából szombaton elmondott tévébeszédében a juntát vezető tábornok, Ming Aung Hliang ismét szabad választásokat ígért. Az ünnephez kapcsolódó katonai felvonuláson a tábornok "igaz barátként" méltatta Oroszországot, amely Alekszandr Fomin helyettes védelmi minisztert küldte az eseményre. Kína, India, Pakisztán, Banglades, Vietnam, Laosz és Thaiföld is küldött képviselőket alacsonyabb rangban.
A mianmari katonai rezsim számára fontos, hogy maga mellett tudja az ENSZ Biztonsági Tanácsának két állandó tagját, Oroszországot és Kínát - írták hírügynökségek. Megfigyelők Peking támogatásaként értékelik, hogy a kínai kormány nyilvánosan nem bírálta sem a puccsot, sem az azt követő fejleményeket az egykori Burmában.
HírTV
