Gulyás Márton, a Krétakör Alapítvány ügyvezetője Magyarország élőben című műsorunkban ismerte el, hogy a Norvég Alaptól kapott támogatás egy részét kormányellenes utcai megmozdulásokra költötték. A Krétakör Alapítvány is szervezője volt június elején a Lázár János kancelláriaminiszter elleni tüntetésnek. Ez 800 ezer forintba került.
Norvégia magyarországi nagykövete viszont a Hír TV-nek azt mondta, nem tudták, hogy a norvég közpénzt tüntetésre költik. „Amikor a szervezet benyújtotta a projektjavaslatát, a pénzt bizonyos tevékenységekre kapták, az utcai rendezvények megszokottak egy civil szervezet esetében, de azt egy szóval sem mondták, hogy ilyen meg olyan demonstrációt tartanak" – jelentette ki Tove Skarstein.
A norvég támogatások elosztásáról – magyarországi alapítványok együttműködésével – egy brüsszeli szervezet dönt. Ez a szervezet vizsgáltatta meg a magyarországi pénzelosztást az egyik nemzetközi tanácsadó céggel. Az Ernst & Young nyilvánosságra került jelentése szerint 2004. és 2009. között a pénzosztás belterjes volt, a pályázatok elbírálásánál ugyanazok az érdekcsoportok voltak a döntnökök, amelyek később felhasználták a pénzt, a pályázatokat pedig utólag kozmetikázták.
A norvég nagykövet szerint azonban ezeket a hibákat már korrigálták. „A mostani időszak vizsgálati eredménye az, hogy az alapok szétosztását a szándékok szerint használták fel. De mindig vannak, én nem nevezném szabálytalanságnak, hanem javítandó feladatoknak, kiigazításnak, mert ez volt az első időszak, amikor ilyenben részt vettünk. Ezeket kijavították ebben az időszakban. Nem fair a korábbi vizsgálat megállapításait a mostani időszakban felhasználni, nem erre az időszakra vonatkozik.”
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) összesen 58 civil szervezetnél vizsgálja, hogy mire használták fel a pénzt. Az érintett szervezetek egy része megtagadta az együttműködést a Kehivel, közte a Krétakör Alapítvány is, mert szerintük a hivatal nem jogosult az eljárásra. Ez a véleménye a norvég nagykövetnek is. „Szerintünk a Kehinek nincs mandátuma és a legtöbb, az ügyben érintett nem kormányzati szervezetnek sem.”
A Kehi elnöke viszont a Világgazdaságnak adott interjújában azt mondta, a jogszabályból egyértelműen levezethető a jogosultság. Nem kérnek más adatot, mint amit bárkinek joga van elkérni, mert ezek közérdekűnek számítanak. A vizsgálat legalább három hónapig tart. A Norvég Alaptól tavaly mintegy 300 millió forintot kaptak balliberális kötődésű szervezetek.
