Az EP-választáson folytatódott a hagyományos pártok hanyatlása Franciaországban: a Republikánusok 8,48, a Szocialista Párt választási szövetsége pedig 6,19 százalékra esett vissza. Mi az oka ennek a folyamatnak?
Két körülmény is közrejátszik. Az első és legfontosabb, hogy a két centrista párt túl sok éven át okozott csalódást. Ígéreteik ellenére évtizedeken át kormányoztak ugyanazzal a politikával: a védelem nélküli gazdasági nyitottsággal, a tömeges bevándorlással és a középosztály agyonadóztatásával. Ami apró különbség mutatkozott köztük az csupán jelképes vagy opportunista volt. Másrészt pedig Emmanuel Macron szintetizálja a bal- és a jobboldalt, vállalja azt a liberális és „progresszív” politikát, amivel kapcsolatban a szocialisták és a republikánusok képmutatóak voltak. Képes volt egyesíteni két csoportot, megteremtette a liberális centrumot, ami leleplezte őket. Röviden, Macron megjelenése világossá tette a valódi törésvonalat a francia és az európai politikai életben. Az egyik oldalon ott vannak a globalisták, a föderalisták, akik megvetik a nemzeteket, a másikon pedig a nemzetállamok hívei, akik elkötelezettek a demokrácia és a civilizációnk értékei iránt.
Milyen hatással voltak a sárgamellényesek a választásra?
A magukat sárgamellényesnek nevező választási listák nem bizonyultak túl sikeresnek. A sárgamellényes mozgalom Macron túladóztató politikájának elutasítására és a francia nemzet iránti megvetésére összpontosított. Ha megnézi a statisztikákat, a sárgamellényesek elsősorban a Nemzeti Tömörülésre szavaztak. A mozgalom támogatóinak negyvennégy százaléka bevallottan ránk voksolt. Ez bizonyára azért van, mert mi mindig is közel álltunk a követeléseikhez, és mert mi is Macron ellenfelei vagyunk.
Hogyan értékeli a pártja eredményét? Másfél százalékkal gyengébb eredménnyel győztek, mint öt éve.
Öt év alapos munkájával hiteles projektet hoztunk létre szövetségeseinkkel az Európai Parlamentben a nemzetek Európájáért, és már januárban elkezdtük a kampányt. Emmanuel Macron a maga részéről mindent megtett, hogy élősködjön az európai kampányon, a választást valójában egy referendummá változtatta saját maga ellen. Mi egyértelműen megnyertük ezt a népszavazást. Félmillióval több szavazatot kaptunk, mint 2014-ben, sikeresen mozgósítottuk a támogatóinkat egy olyan választáson, amelyen hagyományosan alacsony a részvétel. Az eredményeink tehát minden szempontból kitűnőek. Nagyon jó a dinamikánk a jövőre nézve, egyértelműen a fő ellenzéki párttá váltunk.
Hatással lesz a választási eredmény Macron befolyására az európai arénában?
Emmanuel Macron valójában nagyon elszigetelődött nemzetközi színtéren. Európában alig van más szövetségese, mint a spanyol és a holland szocialisták. Összeveszett az olaszokkal, magyarokkal, lengyelekkel… Még Angela Merkellel is, akiért annyi mindent feladott. Erre most a német kancellár hátat fordít neki, és nyíltan beszél a feszültségekről.
Hasonló a helyzet a világpolitikában is?
Macron nagyon gyengének tűnik több nagyhatalomhoz, különösen az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest, ráadásul nem hajlandó párbeszédet folytatni Oroszországgal. Nem tüntette fel túl jó színben a sárgamellényes tüntetések okozta válság szerencsétlen kezelése sem. Magyarországot például ennél kevesebbért is biztosan megbüntetné az Európai Bizottság. Választási veresége pedig csak még jobban aláássa nemzetközi hitelét.
Mi a következő lépés? Milyenek a Nemzeti Tömörülés esélyei az európai szövetségépítésben?
Először is létrehozunk egy erős és jelentős parlamenti képviselőcsoportot európai szövetségeseinkkel. Megtartjuk a magot, amire a Nemzetek és Szabadság Európája csoportja épült olasz barátainkkal a Ligából, a Flamand Érdekkel, az Osztrák Szabadságpárttal és a cseh Szabadság és Közvetlen Demokráciával, akik szintén bekerültek az EP-be. Új szövetségeseket is köszöntünk Németországból, Dániából, Finnországból, Észtországból és talán máshonnan is. Szerintem elérhetjük a nyolcvan-száz mandátumot is, így megkerülhetetlenné válunk a fontos döntésekben. Nyilvánvaló, hogy politikai súlyunk, a számokat és a társadalmi támogatottságot nézve is lehetővé kell, hogy tegye hozzáférésünket a fontos intézményi pozíciókhoz. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy ellenfeleink készek összefogni annak megakadályozására, hogy mi is részt vegyünk a döntéshozatalban. Szélesebb értelemben pedig készek vagyunk együttműködni minden párttal, amely szintén a nemzetek, az együttműködés és a védelem Európájáért küzd. Nyitunk azok felé, akik ugyan más csoportokba tartoznak, de legalább annyira elkötelezettek közös civilizációs értékeink és nemzeteink védelme iránt, mint mi.
Elégedetlenek a választók
A francia választók hetvenkét százaléka szerint Emmanuel Macron elnök kormányának drasztikus változtatásokat kell eszközölnie a politikájában – derül ki abból a felmérésből, amelyet az Odoxa Dentsu Consulting közvélemény-kutató készített a France Info Rádiónak és a Le Figaro napilapnak az EP-választás után. A megkérdezettek ötvennyolc százaléka szerint az államfőnek le kell vonnia a következtetéseket abból, hogy pártja alulmaradt a jobboldali Nemzeti Tömörüléssel szemben, a kormányát is át kellene alakítania. A felmérésben megkérdezettek hatvanhárom százaléka szerint a választási vereség Macron személyes kudarca. Érdekesség, hogy az Ifop intézet felmérése szerint, ami a katolikus La Croix napilap számára készült, a vallásukat gyakorló katolikusok relatív többsége, harminchét százaléka Macron listáját, a Köztársaság Lendületbent (LREM) támogatta, az összes katolikust nézve azonban a Nemzeti Tömörülés (RN) volt a legnépszerűbb, huszonnyolc százalékkal.
Röviden
A négy visegrádi országnak támogatnia kellene Maros Sefcovic, az Európai Bizottság szlovák alelnökének igyekezetét, hogy a következő időszakban megszerezze az Európai Unió egyik vezető pozícióját – véli a szlovák és a cseh államfő. „Meggyőződésem, hogy régiónknak szüksége lenne egy erős képviselőre az európai struktúrákban. Meggyőződésem az is, hogy Sefcovic tapasztalt diplomata, és a visegrádi négyeknek, tehát Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának támogatniuk kellene igyekezetét” – jelentette ki újságíróknak nyilatkozva Andrej Kiska, aki elnöki mandátuma lejártával csütörtökön búcsúlátogatást tett cseh partnerénél, Milos Zemannál. A napokban a prágai sajtó is írt arról, hogy a visegrádiak Sefcovicot támogathatják.
Egy tucatnál is több olyan, mindezidáig befejezetlen jelentés van az Európai Parlamentben, amely gazdátlanul maradt – írta tegnap az Euobserver. Az uniós ügyekkel foglalkozó portál elemzéséből kiderült, hogy a következő hónapokban számos fontos szakpolitikai jelentéshez keresnek új jelentéstevőt, az eredeti felelőst ugyanis nem szavazták be újra az idei EP-választáson.
Optimista Manfred Weber néppárti csúcsjelölt esélyeit illetően Rainer Wieland. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője a Heilbronner Stimme regionális lapnak nyilatkozott arról, hogy a parlament egyértelműen támogatja a csúcsjelölti rendszert, és bár valóban nem automatikus, hogy a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt jelöltje legyen az Európai Bizottság elnöke, a bajor politikus jó úton halad efelé.
Az Európai Parlament új, euroszkeptikus csoportjához való csatlakozásról tárgyalt Nigel Farage, a Brexit Párt elnöke. Először Marco Zanni, az olasz Liga (Lega) EP-képviselője beszélt arról a La Repubblicának, hogy a nagy-britanniai EP-választást nagy fölénnyel megnyerő párt elnökével jól haladnak az egyeztetések. Zanni elmondta, Farage-nek persze több lehetősége is van, de a mások mellett a Liga, a francia Nemzeti Tömörülés, az Osztrák Szabadságpárt és a Flamand Érdek által alkotott frakcióhoz való csatlakozás véleményük szerint kölcsönösen előnyös volna. A Brexit Párt megerősítette a tárgyalások tényét, ám azt mondta, Farage jelenlegi, szintén euroszkeptikus csoportjával tervez egyelőre.
