„Régen természetesnek vettük, hogy a magyar–német kapcsolatok jók, de 2023-ban már csak a magyarok 35, a németek 44 százaléka gondolja ezt, s igazuk van, a német kormány semmilyen szimbolikus gesztust nem tesz Magyarországnak, az abszurditásig fajuló jogállamisági vita mögött erős német szerepvállalás figyelhető meg” – mondta a Mandinernek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.
Mint kifejti: gender- és családügyben, az ukrajnai béke kapcsán és a migráció elleni fellépésben is más a két kabinet érték- és érdekrendszere. Szerinte a németek ezzel egyik hagyományos közép-európai szövetségesüket veszítik el. A német tőke láthatóan ellentétes lépéseket tesz, mint a német kormány, de a helyükre egyre látványosabban próbálnak feltörni a franciák, elég csak a Liszt Ferenc reptér esetleges megvásárlására, a paksi bővítésre vagy a fegyverbeszerzések alakulására gondolni.
Közös pontok
A Nézőpont Intézet a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájával közösen ismét átfogó kutatást készített, amelynek eredményét a közelmúltban mutatták be. A kutatás bevezetője megállapítja: Magyarország és Németország gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai kapcsolatai hagyományosan szorosak.
Ugyan az utóbbi évek ideológiai véleménykülönbsége a politikai nyilvánosságban nem ezt a benyomást kelti, a kötődések változatlanul erősek. A magyar kormány a konnektivitás stratégiájával ezek további gazdasági elmélyítését tűzte ki céljául, s a német kormányok is ezen dolgoznak országuk exportnagyhatalmi státusának védelmében. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is megerősítette ezt az alapvetést a kutatás bemutatóján, hangsúlyozva: a németek és a magyarok egyaránt erős Európai Unióban érdekeltek, és nézetazonosság van köztük például abban, hogy elutasítják a közös európai adósságot, illetve hogy fontos nekik a versenyképesség és a valós, teljesítményalapú értékelés.
„A legnagyobb problémánk a német média” – állapította meg a miniszter, megjegyezve, Németországban ugyan törvények garantálják a sajtószabadságot, az a valóságban nem létezik olyan formában, abban a sokszínűségben, ahogy Magyarországon. Ezt ott is érzik, hogy a németek fele sem tartja hitelesnek a német médiumokat.
Mráz ennek kapcsán rámutat egy szomorú következményre: a németek jobb véleménnyel vannak a velük sokszor kritikus lengyelekről, mint a velük hagyományosan barátságos magyarokról, ami minden bizonnyal a több mint egy évtizede zajló lejáratókampány eredménye. Látható az is, hogy a németek elsősorban az újságból és a tévéből tájékozódnak Magyarországról, márpedig „mindkettő egyoldalúan kritikus, néha gyűlölködő tartalmakat állít elő”. Fontos lenne ezért az alternatív online közösségek szerepe, ám áttörést még nem tudtak elérni.
Nincs rólunk pozitív hír a német sajtóban
Nézzük a részleteket! A 2022-es összehasonlító médiavizsgálatból kiderült, hogy míg a német médiumok Magyarországról szóló megjelenéseinek a 77 százaléka negatív, sőt a pozitív cikkek száma nem éri el az 1 százalékot sem, addig a magyar médiumokban regisztrált megjelenéseknek alig a 13 százaléka volt negatív a német kormánnyal kapcsolatban.
Kijelenthető: a német sajtó mintegy hatszor kritikusabb a magyar kormánnyal és intézkedéseivel, mint a magyar a német kormánnyal teszi hozzá Mráz. Egyúttal rámutat: az emberi szinten nincs távolodás, rokoni, baráti és munkatársi viszonyban a két nép sarjainak magas az elfogadása. Mindazonáltal a nemzetiségek politikai képviselete Magyarországon erősebb, mint a németeknél.
Mindezek tükrében aligha meglepő, hogy a magyaroknak jobb véleményük van Németországról, mint fordítva: 66 százalékuk gondolja például azt, hogy Németországban tiszteletben tartják a demokráciát és a jogállamiságot, a németeknek viszont csak a 42 százaléka vélekedik ugyanígy Magyarországról.
Az üzleti kapcsolatok nem sínylik meg a negatív beszámolókat. A kutatásból kiderül: az előző négy évben a német vállalatok átlagosan 85 százaléka állította, hogy újra befektetne Magyarországon, s csak egyes társaságok éltek panasszal. Ezen a téren az utóbbi egy évben ráadásul jelentősen javult a közvélekedés is, 2022-ben a németeknek csak a 31, 2023-ban viszont már a 48 százaléka mondta azt Magyarországról, hogy érdemes itt befektetni. A magyaroknak 2022-ben a 41, 2023-ban az 58 százaléka gondolta ezt Németországról. A kutatásból megtudható az is, hogy a pozitív tendencia közel másfél évtizedes trend: a külkereskedelmi termékforgalom 2010 óta a háromszorosára emelkedett, a magyar behozatal Németországból tavaly 12,5, a kivitel 14 billió forintra nőtt. Ezzel Magyarország 2022-ben Németország harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerévé vált a Közép- és Kelet-Európát és a FÁK-ot magába foglaló régióban. A német tőkebefektetések értéke tavaly elérte a 17 milliárd eurót, ami óriási összeg.
A teljes cikket a Mandiner.hu-n olvashatnák.
Nyitóképen: Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök Berlinben, a kancellár hivatalában 2020. február 10-én. Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
