Emlékezetes, magyar idő szerint hétfő hajnalban robbant be a hír: újabb merényletet kíséreltek meg Donald Trump republikánus elnökjelölt ellen.
Természetesen mindkét oldalról beindult a megfelelő narratíva: Donald Trump rámutatott, hogy az újabb – rövid időn belül már a második – merényletkísérlet mögött a szélsőséges baloldali retorika állhat, míg a demokrata elnök,
Joe Biden elítélte a támadást, és általánosságban beszélt az erőszakról, óvatosan kikerülve pártja és pártmédiája esetleges felelősségét.
A merénylő, a korábban elítélt bűnöző Ryan Wesley Routh ügye ugyanakkor még egy szempontból lehet problémás politikailag: a Newsweek szerint a férfit a merénylet kapcsán az Egyesült Államok ukrajnai háborúval kapcsolatos politikája miatti frusztráció motiválhatta. Konkrétan: annyira ukránpárti volt, hogy emiatt lőhetett Trumpra.
Erről a nem túlságosan népszerű aspektusról éppenséggel a CNN készített politikai felhangoktól sem mentes elemzést – értelemszerűen nem azt a részt kiemelve, hogy milyen összefüggések lehetnek a folyamatosan szított háborús pszichózis és a merénylet között, hanem azt az aspektusát, hogy az ukránoknak milyen rossz, hogy ez történt.
Vagy, mint ahogyan fogalmaznak: „pontosan ez a fajta figyelem, amire Ukrajnának nem volt szüksége”.
A lap szerint „amióta 2003-ban elkezdődtek az Oroszországgal a különféle összecsapások Ukrajna jövéjét illetően, Kijev gondosan kerülte azt a fajta politikai erőszakot, amellyel Ryan Wesley Routhot vádolják”.
Ez mondjuk ebben a formában nem igaz, gondoljunk csak a közép-ukrajnai Cserkasziban agyonvert oknyomozó újságíró Vadim Komarovra vagy a háború kitörése óta a Putyin-párti Alekszandr Dugin filozófus lányának felrobbantására.
Ettől függetlenül abban igaza van a lapnak, hogy a konfliktus egy fontos pontján „Routh Kijev melletti hangos támogatása” nagy visszhangot kelt orosz földön (és a világ közvéleményében is talán), és nem úgy, ahogy az ukránok annak örülnének.
A lap elismeri: Routhhoz hasonló, gyanús figurákkal nagyon könnyű volt találkozni Ukrajnában a 2022-es offenzíva első hónapjaiban, ahogy lelkesen siettek a csatatérre, „izgalomra vágyó amatőrökként”.
Routh pedig minden tőle telhetőt megtett, hogy az Oroszország elleni harc mellett kötelezze el magát, 2022-ben több tucat posztban fejezte ki támogatását Ukrajna mellett, mondván, hogy
hajlandó meghalni a harcban, és hogy „porig kell égetnünk a Kremlt”
Az orosz megszállás után Kijevben tiltakozott, sőt megpróbált bevonulni, de 56 évesen, katonai tapasztalat nélkül elutasították.
Megpróbált külföldieket toborozni a harcra, de úgy tűnik, ez sem sikerült neki. A New York Times még interjút is készített vele a hamis útlevelek beszerzésének tervéről, hogy afgán veteránok Pakisztánból vagy Iránból érkezhessenek Ukrajnába, akik segíteni akarnak.
Az ukránok persze mosakodnak, Olekszandr Saguri, a külföldieket koordináló főparancsnokság tisztje szerint komolytalan volt, és sosem működtek együtt vele, ezt azonban még a CNN is „az ukrán hadsereg egy gyakori frázisának” minősítette.
Az oroszok meg nyilván ráugrottak a dologra, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy mit gondol a merényletről, azt mondta a Reuters szerint: „Nem nekünk kellene gondolkodni rajta, hanem az amerikai titkosszolgálatoknak. A tűzzel való játéknak mindenesetre megvan a maga következménye.”
A CNN cikke ezzel el is ér lényegéhez: óvakodjunk a Routh esetét az amerikai támogatás ellen hangoló narratíváktól, miszerint a háborút nem lehet megnyerni, és hogy Putyinnak lehetőséget kell adni arra, hogy tárgyaljon egy megállapodásról, akár olyanról is, amely a megszállt területek megtartását jelenti, és nem igaz, hogy az Ukrajnáért harcolókat megfertőzték volna a szélsőségesek, mert
„ezek egyike sem segít az ukránoknak, akiknek valóban harcolniuk kell és meg kell halniuk, hogy megvédjék otthonukat és családjukat”.
A teljes cikket a Mandiner.hu-n olvashatják.
