A 2008-2009-es pénzügyi válsághoz hasonló összeomlás ugyan nem várható, mert a bankrendszer sokkal egészségesebb és felkészültebb a megrázkódtatásokra, de egy "enyhe recesszió" az év első felében már nem tűnik elkerülhetőnek akkor sem, ha újra felpörög a termelés Kínában - mondta Carsten Brzeski, az ING Bank vezető közgazdásza a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak.
A részvénypiaci árfolyamok zuhanásáról azt mondta, hogy a hét "fekete hétfővel" indult, de a tőzsdék esése "nem nagy dráma", hiszen a mutatók néhány hete még történelmi csúcson voltak. Nagy baj akkor történhet, ha a részvénypiaci folyamatok átgyűrűznek a reálgazdaságba, és például nehezebben jutnak hitelhez a vállalkozások.
Éppen ezért helyes a német kormány azon törekvése, hogy áthidaló támogatásokkal segítse a "nagyjából egészséges vállalkozásokat" kilábalni a járvány miatti nehézségekből, abban a reményben, hogy nyáron ismét beindul a gazdasági növekedés - mondta Carsten Brzeski.
Clement Fuest, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke az Augsburger Allgemeine című lapnak ugyancsak hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai nem mérhetőek a 2008-2009-es pénzügyi válság világgazdasági következményeihez. Azonban a félelemnek és a várakozások romlásának hasonló szerepe van. Ezt mutatta meg "a tőzsdék fekete hétfője" is - fogalmazott.
Kiemelte: számos fejlemény utal arra, hogy a német gazdaság recesszió előtt áll, és a visszaesés akár el is húzódhat. Mint mondta, "sajnos sok virológus állítja, hogy a járvány nyáron talán alábbhagy, de ősszel visszatér", és ebben az esetben elkerülhetetlen lenne a recesszió.
Ezért a szövetségi kormánynak az eddig tervezettnél több támogatást kell biztosítania a bajba került vállalkozásoknak. A járvány által visszavetett ágazatok igen jelentős mértékű likviditási támogatást igényelnek, hogy ne menjenek csődbe azok a cégek, "amelyek üzleti modellje tulajdonképpen egészséges" - mondta az ifo elnöke.
Hasonlóan vélekedett a berlini DIW gazdaságkutató intézet vezetője, Marcel Fratzscher, aki a Handelsblatt című üzleti lapnak azt mondta, hogy a koronavírus-járvány miatt "erőteljesen növekedett a recesszió valószínűsége". Szerinte a szövetségi kormánynak nem csupán a bajba kerülő vállalatok megmentésére kellene törekednie, hanem egy nagyszabású konjunktúraprogrammal kellene ellensúlyoznia a járvány hatásait, hogy ne süllyedjen válságba az Európai Unió legnagyobb gazdasága.
Németország hazai összterméke (GDP) tavaly 0,6 százalékkal nőtt. A legutóbbi, még a koronavírus-járvány európai megerősödése előtt készített előrejelzések szerint 2020-ban a német GDP a szövetségi kormány várakozása alapján 1 százalékkal, az ifo számításai alapján 1,2 százalékkal, a DIW számításai alapján pedig 1,4 százalékkal nőhet.
A kormány mozgástere széles, tavaly a szövetségi költségvetés 19,2 milliárd eurós (6500 milliárd forint) többlettel zárt, a tartományokkal, a helyi önkormányzatokkal és a társadalombiztosítási alapokkal együttvéve pedig 49,8 milliárd euró többlet keletkezett, ami a GDP 1,5 százalékának felel meg.
Németországban "egyetlen vállalkozásnak sem kell csődbe mennie a koronavírus miatt" - húzta alá Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter a kormány első válságenyhítő lépéseit ismertető tájékoztatón. Mint mondta, a bajba került cégek támogatást kaphatnak az állami fejlesztési banktól (KfW) a már korábban, a járványtól függetlenül beindított hitelprogramok keretében, és a szövetségi pénzügyminisztériummal együtt további támogatási formákat dolgoznak ki a vállalatok likviditásának biztosítására. Ezeket még a héten bemutatják.
Első vészhelyzeti intézkedésként átalakították a rövidített munkaidő intézményét. A kormány által 24 óra alatt elfogadott, és a törvényhozásban gyorsított eljárásban tárgyalandó jogszabállyal "védőhálót feszítünk ki a munkavállalóknak és a munkahelyeknek" - fogalmazott Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter.
A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a kieső bér egy részének közpénzből finanszírozott pótlására épülő rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezetik azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
Az állami forrásból finanszírozott rövidített munkaidő is "egyfajta likviditás-fenntartó támogatás", hiszen csökkenti a vállalatok munkaerőköltségét, egyben befektetés a jövőbe, mert nem kell elbocsátani a dolgozókat, és így nem kell nagy nehézségek árán újra kiválasztani és betanítani az alkalmas munkaerőt, amikor véget és a válság és elindul a következő fellendülés - fejtette ki Hubertus Heil.
Németországban a Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi összesítése szerint 1139 embernél mutatták ki az új koronavírust. Egy héttel korábban 200 alatt volt az ismert fertőzöttek száma.
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) decemberben jelent meg a közép-kínai Vuhanban. Az ismert fertőzöttek száma világszerte megközelíti a 113 ezret, a halálos áldozatok száma 4000 felett van. A járvány 110 országot ért el.
Németország összes tartományát elérte a járvány, egyre több helyen törlik a tömegrendezvényeket
Németország valamennyi tartományában megjelent az új típusú koronavírus, a járvány utolsóként Szász-Anhaltot érte el, ahol 5 fertőzést regisztráltak a keddi hivatalos adatok szerint. Ugyancsak kedden a 16 tartomány közül 7-ben döntöttek az 1000-nél több embert megmozgató rendezvények törléséről, érvényesítve a szövetségi kormány startégiáját, amelynek célja az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességének fenntartása érdekében a járvány lassítása.
Kedd délután országszerte 1333 fertőzést tartottak számon, ami csaknem 200 esettel meghaladja az egy nappal korábbi 1139-et.
Németország ezzel a legtöbb fertőzést regisztráló európai országok között van. Az első Olaszország, ahol 10 ezernél is több fertőzést mutattak ki, utána Franciaország és Spanyolország áll egyaránt 1600 feletti esetszámmal, majd Németország következik a sorban.
Azonban az adatok összehasonlításából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni - emelik ki a Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) szakértői, akik a járvány felerősödése, február 25. óta naponta tartanak sajtótájékoztatót. Hangsúlyozzák, hogy egy sor tényező befolyásolhatja az adatokat. Németországban például az, hogy európai összevetésben korán megkezdték és igen széles körben végzik a lakosság szűrését.
Az egészségbiztosítási pénztárak finanszírozásával működő rendelőkben dolgozó orvosok országos érdekképviseletének (Kassenärztliche Bundesvereinigung - KBV) keddi adatai szerint csak a szervezethez tartozó rendelőkben - vagyis a kórházakat, klinikákat nem számolva - és egyedül a múlt héten 35 ezer korornavírus-teszthez vettek mintát. Az érdekképviselet kiemelte, hogy csak indokolt esetben, a vírus által okozott betegségre (Covid-19) utaló tünetekkel vagy bizonyítottan fertőzött emberekkel érintkezés után érdemes felkeresni a rendelőket. Közleményük szerint a németországi laboratóriumok kapacitása napi 12 ezer teszt elvégzésére elegendő.
Lothar Wieler, az RKI vezetője keddi tájékoztatóján is hangsúlyozta, hogy Németország még csak a járvány kezdeténél tart, a fertőzések és a súlyos esetek száma tovább emelkedik, és az eddigi 2 után további halálos áldozatokat is szed majd a Covid-19. Ezért minden lehetséges óvintézkedést be kell tartani, és a kórházakban, klinikákon életbe kell léptetni a járványügyi vészhelyzeti terveket.
Az óvintézkedések közé tartozik a nélkülözhető tömegrendezvények lemondása vagy elhalasztása - tette hozzá, megismételve Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter vasárnap óta nyomatékosan hangoztatott ajánlását, miszerint a járványügyi védekezésért felelős helyi és tartományi hatóságoknak határozniuk kellene arról, hogy további intézkedésig nem szabad ezernél több embert megmozgató rendezvényt tartani.
Kedden hét tartomány fogadta meg az ajánlást, Bajorország, Bréma, Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen, Schleswig-Holstein, Rajna-vidék-Pflaz és Türingia vezetése is töröltette a tömegrendezvényeket. A tartományi rangú Berlin kormánya pedig bejelentette, hogy az állami fenntartású kulturális intézményekben - színházakban, operákban és koncerttermekben - elmaradnak az 500 főnél nagyobb közönség előtt tartandó előadások, koncertek és egyéb rendezvények, egyelőre a tavaszi szünet végéig, április 19-ig.
Az RKI számításai szerint az új típusú koronavírus a lakosság 60-70 százalékát megfertőzheti. A kérdés csak az, hogy milyen ütemben. A legfontosabb az ütem lassítása, hogy az ellátórendszer megbirkózzon a terheléssel. Sajtójelentések szerint erről beszélt Angela Merkel kancellár is pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának zárt ajtók mögött tartott keddi ülésén, kiemelve: nagyon is valószínű, hogy a lakosság mintegy 60 százalékát érinti majd valamilyen módon a járvány.
Aláhúzta, hogy a lehető legszigorúbb hatósági fellépés szükséges, és le kell mondani valamennyi nagyobb rendezvényt, amelyet nem feltétlenül szükséges megtartani. "Vannak rosszabb dolgok az üres lelátók előtt lejátszott labdarúgó mérkőzéseknél" - idézte a frakcióülés egy résztvevője a kormányfőt a Die Welt című lap beszámolója szerint.
Angela Merkel a járvány gazdasági hatásairól hangsúlyozta, hogy nem "klasszikus gazdaságélénkítő csomag" szükséges, hanem a vállalatok likviditását, fizetőképességének fenntartását szolgáló áthidaló állami támogatás. Ralph Brinkhaus frakcióvezető hozzátette, hogy az ügyben a jövő hétre egyeztetést szerveznek a kancellári hivatalba gazdasági érdekképviseletekkel.
A kancellár addig is egy sor tárgyalást folytat majd a járványügyi helyzet kezeléséről. Csütörtökön a tartományi kormányfőkkel találkozik, pénteken pedig szakszervezetek és munkaadói érdekképviseletek vezetőivel egyeztet.
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) decemberben jelent meg a közép-kínai Vuhanban. Az ismert fertőzöttek száma világszerte megközelíti a 113 ezret, a halálos áldozatok száma 4000 felett van. A járvány 110 országot ért el.
MTI
