"A helyzet továbbra is komoly. Nem sikerült elhárítani a háborús veszélyt a Perzsa-öbölben" - jelentette ki a német szociáldemokrata politikus, aki a nap folyamán a francia kormány ülésén vett részt az Élysée-palotában.
Francia hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján Maas hangsúlyozta, hogy a kérdésben közös francia-német álláspontot alakítottak ki. Minden érintett féllel, így az Egyesült Államokkal is folynak megbeszélések - mondta a német tárcavezető, s egyben emlékeztetett, hogy nemrég Teheránban tárgyalt. Hangsúlyozta: a válságrendezésben a diplomácia élvez elsőbbséget alapelvét követik.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter arról beszélt, hogy Berlin és Párizs fokozza erőfeszítéseit, hogy mérsékelje a feszültséget a Perzsa-öbölben és ezzel elkerülhessék a háborús helyzetet.
"Egyesíteni akarjuk erőfeszítéseinket, hogy megkezdődhessen egy feszültségmentesítési folyamat" - mondta Le Drian. "Még van idő és reméljük a szereplők több önmérsékletet tanúsítanak. Még mindig maradt idő, de már csak egy kevés" - figyelmeztetett a francia tárcavezető.
Le Drian azzal kapcsolatban, hogy Teherán hétfőn bejelentette, alacsonyan dúsított uránkészlete tíz napon belül meghaladja azt a mennyiséget, amelyet a 2015-ös többhatalmi nukleáris megállapodás megenged neki, leszögezte: mindez nem szolgálja az iráni vezetés érdekét, és nagyon aggasztó fejlemény. A külügyminiszter ugyanakkor felidézte Washington felelősségét is a viszályban. "Nem tartjuk jónak az Egyesült Államok döntését, hogy felmondta a megállapodást és azt sem, maximális nyomásgyakorlási kampányával hozzájárul a feszültséghez" - tette hozzá Le Drian.
Haszan Róháni iráni elnök május 8-án bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést, és helyreállította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország - azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország - 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedésektől, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le.
Az elmúlt időszak történései - köztük az Ománi-öbölben tartályhajók ellen elkövetett támadások - fokozták a feszültséget Irán és az Egyesült Államok között. Washington az iszlám köztársaságot tette felelőssé az incidensért, de Teherán tagadta, hogy köze lenne ahhoz. Az amerikai védelmi minisztérium az iráni fenyegetésre hivatkozva hétfőn jelezte, hogy további ezer katonát vezényel a Közel-Keletre.
MTI
