Merkel: a menekültek csakis önként és az ENSZ felügyelete mellett térhetnek vissza Észak-Szíriába
A menekültek csakis önként és az ENSZ felügyelete mellett térhetnek vissza Észak-Szíriába - jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett csúcstalálkozó előtt Londonban.
A német kancellár a csúcs kezdete előtt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, Emmanuel Macron francia államfővel, valamint Boris Johnson brit kormányfővel tanácskozott.
Merkel bizakodóan nyilatkozott azzal kapcsolatosan, hogy a NATO -n belül kialakult feszültségeket Törökországgal sikerül feloldani.
Mint mondta, a Recep Tayyip Erdogan török elnök részvételével Szíriáról tartott tanácskozáson bebizonyosodott, hogy "a találkozók mindig jók" a konfliktusok megvitatására. Úgy fogalmazott, hogy egy hosszabb párbeszéd kezdetén állnak.
Hangsúlyozta: a négyes találkozón egyetértettek, hogy folytatni kell az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcot. Hozzátette: közösen támogatták emellett a szíriai konfliktus politikai rendezésére irányuló erőfeszítéseket és az új szíriai alkotmány kidolgozásával megbízott testület munkáját.
A német kancellár szerint a négyes formátumban tartott találkozót követően egyelőre diplomaták folytatják az egyeztetéseket. Hozzátette: újabb magas szintű találkozót februárban terveznek.
Merkel szerint a mostani találkozón Szíria mellett a líbiai konfliktust és a német közvetítési kísérleteket is megvitatták.
Norvég miniszterelnök: a NATO segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben
A NATO segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben - jelentette ki kedden Erna Solberg norvég miniszterelnök a NATO alapításának 70. évfordulójára összehívott vezetői találkozón Londonban.
A kormányfő hangsúlyozta: a klímaváltozás egyre nagyobb biztonsági fenyegetést jelent, különösen a sarkköri térségben, a NATO-nak pedig szerepe lenne a káros kihatások mérséklésében.
Solberg hangsúlyozta: a klímaváltozás nagy bizonytalanságot keltő tényező, mert egyre nagyobb migrációs nyomáshoz és kevésbé fenntartható fejlődéshez vezet, ami pedig a szélsőségeket táplálja.
"Sokkal kevesebbe kerül a klímaváltozás megelőzése, mint a hozzá történő alkalmazkodás" - jelentette ki Solberg.
Kína és az Egyesült Államok szerepét kiemelve a miniszterelnök rávilágított, hogy a globális felmelegedés jelentette kihívásokkal nem lehet megbirkózni a nagy károsanyag-kibocsájtók nélkül.
Mint mondta, Kína újabb szénbányákat nyit növekvő energiaigényei fedezésére, miközben a légszennyezettség mértéke lakossága egészségét fenyegeti.
Első ízben értékelték lehetséges fenyegetésként Kínát a NATO-tagállamok zárónyilatkozatukban
A NATO-tagállamok kedden előzetesen megállapodtak a jubileumi csúcstalálkozó zárónyilatkozatának szövegéről. A nyilatkozatban első ízben értékelték lehetséges fenyegetésként Kínát, mint feltörekvő katonai hatalmat.
"Felismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és külpolitikája lehetőségeket, de kihívásokat is jelent, amelyekkel szövetségként közös erővel kell megbirkóznunk" - olvasható a dokumentumban, amelynek szövegébe a dpa német hírügynökség betekintést nyert. A nyilatkozatot az állam- és kormányfők szerdán teszik közzé.
Lehetséges problémaként a NATO-tagállamok az ötödik generációs (5G) mobiltávközlési hálózatok kiépítését és fejlesztését nevezték meg, különös tekintettel a technológiai vezető szerepet játszó kínai tulajdonú Huawei távközlési vállalatra, amelyet az Egyesült Államok korábban biztonsági kockázatként értékelt.
"Elismerjük a biztonságos és ellenállóképes rendszerek kiépítésének szükségességét" - áll a szövegben.
A zárónyilatkozat-tervezet azonban nem tartalmazza a Washington által szorgalmazott kötelezettségvállalást, hogy a NATO-tagállamok az 5G hálózatok kiépítésénél tartózkodjanak a Huawei termékeinek felhasználásától. Washington szerint a Huawei termékeivel nem építhető fel biztonságos kommunikációs hálózat, mert Peking kémkedésre is felhasználhatja a kínai vállalatot. Nagy-Britannia és Németország ugyanakkor ismételten hangsúlyozták, hogy nem osztják az Egyesült Államok teljességgel elutasító magatartását a kínai vállalattal szemben.
Heiko Maas német külügyminiszternek a NATO-partnerek közötti szorosabb politikai egyeztetésről szóló kezdeményezése viszont belekerült a dokumentumba. A tagállamok azonban még nem tudtak megállapodni egy munkacsoport egybehívásáról. Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt ezért a szöveg felszólítja, hogy tegyen javaslatot egy előremutató eszmecsere beindítására.
A dpa hírügynökség kiemeli, hogy a szövegbe nem kerültek bele Emmanuel Macron francia elnök követelései a NATO alapvető stratégiájának megvitatásáról, illetve az Oroszországgal folytatandó szorosabb párbeszédről.
Oroszországgal kapcsolatban a zárónyilatkozat-tervezet fenntartja azt a korábbi álláspontot, hogy Moszkva agresszív cselekményeivel "fenyegetést jelent az euróatlanti biztonságra". A dokumentum szerint a NATO nyitott marad a párbeszédre, amennyiben ezt Oroszország magatartása lehetővé tenné.
A NATO egyben hangsúlyozta, hogy tagállamai az atomfegyverekben a hatékony és hihető elrettentés eszközét látják. "Amíg atomfegyverek léteznek, addig a NATO egy nukleáris szövetség marad" - olvasható a dokumentumban, amely ezzel párhuzamosan aláhúzta, hogy az észak-atlanti szövetség a hatékony fegyverzetellenőrzésért, a leszerelésért, és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért száll síkra. A NATO tagállamok egyben ismételten felsorakoztak az észak-atlanti szerződésnek a kollektív védelemről szóló 5. cikkelye mellett.
A NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából összehívott londoni csúcstalálkozó zárónyilatkozata egyébként "a történelem legerősebb és legsikeresebb szövetségeként" hivatkozott a szervezetre. A szöveg kiemeli, hogy a NATO szavatolja a szövetséghez tartozó országok területének, illetve összesen egymilliárd főnyi lakosságának a biztonságát, akárcsak az olyan közös értékek, mint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság megőrzését.
Stoltenberg: a NATO tervekkel és erőkkel rendelkezik a balti államok védelméhez
A NATO intézkedéseket készített elő és megfelelő erőkkel is rendelkezik a három balti ország - Észtország, Lettország, Litvánia - és Lengyelország védelméhez - mondta kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Londonban, ahol az észak-atlanti szövetség kétnapos jubileumi csúcstalálkozóján vesz részt.
A Donald Trump amerikai elnökkel közös munkareggelit követően Stoltenberg politikai és egyetemi vezetőkkel közösen részt vett egy szemináriumon, amelyen megvitatták a megalakulásának 70. évfordulóját ünneplő NATO jövőjét és szerepét leginkább érintő kérdéseket.
A NATO-főtitkár egyebek között kitért Recep Tayyip Erdogan török elnök figyelmeztetésére is, amely szerint Törökország nem fogja támogatni a NATO védelmi tervét a balti országokat és Lengyelországot illetően - egy lehetséges orosz fenyegetéssel szemben -, ha a szövetség nem nyilvánítja "terroristának" Törökország (kurd) ellenségeit.
Az EFE spanyol hírügynökség megjegyzi: a Törökország és a többi szövetséges közötti feszültség oka az, hogy több NATO-tagállam is elutasította a Törökország által Északkelet-Szíriában folytatott offenzívát, illetve az is, hogy a NATO-tag Ankara Sz-400-as orosz légvédelmi ütegeket vásárolt.
Törökország és szíriai arab szövetségesei október 9-én indítottak átfogó offenzívát a kurdok által ellenőrzött észak-szíriai térségek elfoglalására. Az offenzíva elsődleges célpontja a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét adó, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, amely Ankara szerint a Törökországban tevékeny Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár terrorszervezet szíriai szövetségese. A hadműveletre mindössze három nappal azután került sor, hogy Washington elrendelte csapatai kivonását a Törökországgal közös határ menti térségből, és magára hagyta az YPG-t, amely legfontosabb szövetségese volt az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcában.
"Terveink vannak a balti államok és más szövetségesek megvédésére; és a terveken kívül csapataink is vannak" - jelentette ki a NATO-főtitkár Erdogan figyelmeztetésével szemben. Hozzátette: a katonai erők állomásoztatása "a kollektív védelem iránti elkötelezettségünk legerősebb kifejeződése", mert "nagyon egyértelmű üzenetet küld azzal kapcsolatban, hogy mennyire vagyunk elkötelezettek megvédeni szövetségeseinket".
A NATO-főtitkár szólt Emmanuel Macron francia elnök sokat vitatott kijelentésével kapcsolatban is, amely szerint a NATO jelenleg az "agyhalál" állapotában van stratégiai szinten. Stoltenberg úgy fogalmazott: a NATO egy olyan szervezet, amely minden egyes nap bizonyítja, hogy "agilis, aktív és eredményeket mutat fel", és úgy vélekedett: "nem szabad megkérdőjelezni a szövetségesek egységét és politikai elhatározottságát azt illetően, hogy együtt maradjunk és megvédjük magunkat".
Macron fenntartja véleményét, hogy a NATO agyhalott
A francia elnök fenntartja azt a véleményét, hogy a NATO "agyhalott".
Emmanuel Macron ezt egy keddi, londoni sajtótájékoztatóján jelentette ki, amelyet Donald Trump amerikai elnökkel közösen tartott. Trump pár órával korábban úgy értékelte, hogy "nagyon sértőek" az ilyen kijelentések a szövetségről. Mindkét politikus a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett találkozón vesz részt a brit fővárosban.
Macron szerint az atlanti szövetségnek újra meg kell fogalmaznia a lényeges céljait. "A szövetség eddig még abban sem tudott megállapodni, hogy miként határozza meg a modern terrorizmus fogalmát" - mondta.
A két vezető szerint rendezni lehet az Egyesült Államok és Franciaország vitáját, amely az utóbbi országban az amerikai technológiai óriáscégekre kivetett digitális adók miatt alakult ki. Washington válaszul azzal fenyegetőzött, hogy 100 százalékos vámmal sújtja az importált, jellegzetes francia termékeket.
"Egy kisebb problémánk van. Úgy gondolom, hogy ezen valószínűleg felül tudunk kerekedni" - mondta Trump. "Úgy gondolom, hogy Trump elnökkel rendezni tudjuk ezt a szituációt" - tette hozzá Macron.
A szíriai helyzetet érintve a francia elnök megjegyzést tett Törökországra, a NATO tagjára, hogy olykor együttműködik az Iszlám Állam terrorszervezettel. "Ami Törökországot illeti, ők most azok ellen harcolnak, akik a mi oldalunkon küzdöttek. És olykor együttműködnek az Iszlám Állam közvetítőivel" - mondta Macron a szíriai kurdok ellen indított török hadjáratra utalva.
Oroszországot illetően Macron annak a véleményének adott hangot, hogy "ha stabilitást akarunk Európában és csökkenteni a konfliktusokat, akkor kötelességünk stratégiai párbeszédet kezdeni Oroszországgal, de naivitás nélkül". Ennek előfeltétele a haladás az orosz-ukrán konfliktus rendezésében.
Trump szerint az Egyesült Államok és Oroszország új megállapodást szeretne az atomfegyverekről. "Őszintén szólva, a helyzet nem jó. Azért mondtuk fel a megállapodást, mert a másik fél nem tartotta be. De ők megállapodást akarnak kötni, és mi is. Ez nagy dolog lenne" - mondta a közepes hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló megállapodásra utalva.
Trump szerint Kínát is "lelkesen" érdekelné a bekapcsolódás az új megállapodásról szóló tárgyalásokba.
Törökországgal kapcsolatban Trump azt mondta, hogy szankciókat fontolgat ellene, mert orosz Sz-400-as rakétarendszert vásárolt, az amerikai Patriotok helyett. Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzatát hibáztatta ezért a helyzetért, mert nem hagyta a Patriotok eladását Törökországnak, amikor az meg akarta vásárolni a rendszert.
Az amerikai elnök még a csúcstalálkozó előtt a védelmi kiadások ismételt megnövelését követelte a NATO-tagállamoktól. Mint mondta, az eddigi célkitűzés, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra nagyon alacsony, az összegnek inkább 4 százaléknak kellene lennie. Újfent bírálta a pénzügyi kötelezettségvállalásaikat nem teljesítő államokat, köztük Németországot is, hogy meglátása szerint túl keveset költenek védelemre.
Hangsúlyozta, szóvá fogja tenni, hogy az Egyesült Államoknak meg kell-e vajon védeni azokat az országokat, amelyek nem nyújtják a kívánt hozzájárulást. Bejelentette, hogy Angela Merkel német kancellárral megvitatja majd a német védelmi kiadásokat.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott megbeszélésén Trump Észak-Koreáról is szót ejtett. Kijelentette, továbbra is bízik az észak-koreai vezetőben, ugyanakkor megjegyezte, hogy Kim Dzsong Un szeret rakétákat fellőni. "Ezért is hívom rakétás embernek" - mondta élcelődve, egyben reményét fejezte ki, hogy a kommunista állam feladja nukleáris fegyvereit.
NATO-csúcs Londonban:
A tagországok vezetői a kétnapos informális találkozón ezen kívül áttekintik a közös védelem, illetve elrettentés helyzetét, a külföldi missziók ügyét, valamint az Oroszországgal folytatott viszonyt.
A londoni találkozó részleteit ismerő diplomaták tájékoztatása szerint a megbeszélés napirendjén kiemelt helyen szerepel az a tagállamok 2014 szeptemberében tett két vállalása, amely szerint a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig 20 százalékot fejlesztésre.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg ezzel összefüggésben pénteken adott tájékoztatása szerint 2019-ben az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai öt egymást követő évben reálértéken 4,6 százalékkal növekedtek. Kiemelte, hogy 2016-tól számítva 2020 végéig a tagországok mintegy 130 milliárd dollárt fordítanak a védelem fokozására, és várakozásaik szerint a védelmi kiadások összege 2024 végére elérheti a 400 milliárd dollárt.
A tagországok állam- illetve kormányfői szerdai ülésükön áttekintik a védelmi és elrettentési berendezkedés állását, különös tekintettel a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) megszűnésére, illetve a NATO és Oroszország viszonyára.
MTI, Hír TV
