Nagyszabású légicsapást indított Oroszország a Kaszpi-tengerről. Nyolc Tu–95MS bombázót, valamit több csapásmérő robotrepülőgépet vetett be a föderáció. Az ukránok azt állítják, tíz cirkálórakétát és egy támadódrónt is bevetettek.
Közben folytatódik az ukrán ellentámadás. Az orosz hadsereg első védvonala beszakadt, az ukránok legalább húsz kilométer szélességben törtek át. Állításuk szerint az utóbbi egy hét alatt hét települést szabadítottak fel.
Az ugyanakkor nem kizárt, hogy az oroszok szándékosan vonták vissza csapataikat a hátsó védelmi vonalaikba, hogy csapdába csalják a támadókat. Az ukránok egyelőre óvatosan haladnak előre dél-délkeleti irányban.
Az ukrán elnök szerint az időjárás is nehezíti a támadók dolgát.
"A harcok hevesek, de haderőnk mozgásban van, és ez döntő. Az ellenség akkora veszteségeket szenved, amekkorára szükség van. És bár az időjárás mostanában kedvezőtlen, az esőzések nehezítik a dolgunkat, ennek ellenére katonáink erőfeszítései meghozzák az eredményt, ezért hálás vagyok mindenkinek, aki éppen harcban áll vagy támogatja harcoló alakulatainkat" - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti televíziós beszédében.
Bahmutnál elmaradt az ukrán előretörés. Orosz közlés szerint sikerült meghiúsítaniuk egy ukrán áttörési kísérletét Liszicsanszk irányában.
Ukrajna és Oroszország közben foglyokat cseréltek ki. Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tájékoztatása szerint 95 ukrán katona, nemzeti gárdista és határőr térhetett haza, akik Mariupolban, Bahmutnál, a zaporizzsjai atomerőműben, illetve a Kígyó-szigeteken estek orosz fogságba. A 95 ukrán katonáért 94 orosz katona szabadulhatott.
Emmanuel Macron francia elnök közben Párizsban fogadta Olaf Scholz német kancellárt és Andrzej Duda lengyel elnököt a weimari háromszög együttműködés keretében. A három ország vezetője továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Kijevnek biztonsági garanciára van szüksége – szögezték le egyöntetűen. A politikusok elmondták: a elkövetkező napokban újabb katonai támogatást küldenek az ukrán hadseregnek. Andrzej Duda lengyel elnök reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vilniusi találkozón Kijev megerősítést kap a NATO-csatlakozásával kapcsolatban is.
