A lengyel parlament megszavazta a legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatot. Az újabb módosítást 215 képviselő támogatta, 161 ellenezte, 24-en tartózkodtak. A tervezetet a kormányzó Jog és Igazságosság nyújtotta be, azután, hogy az Európai Bizottság bírálta a lengyel igazságügyi reformot, amely 70 évről 65-re vitte le a nyugdíjkorhatárt, és az ennél idősebbek csak az elnök jóváhagyásával folytathatták volna a munkájukat. Brüsszel kezdeményezésére, az Európai Bíróság október végén ideiglenes hatállyal elrendelte, függesszék fel a kritizált jogszabály nyugdíjkorhatárra vonatkozó előírásait.
„Az Európai Bíróság felszólítása szerint ez a törvény hatályon kívül helyezi azt a jogszabályt, amely kötelezte a 65 évüket betöltött bírákat a nyugdíjra. Ezért, ha ez a törvény hatályba lép, ezek a bírák visszatérhetnek a legfelsőbb bírósághoz, mintha ez a megszakítás soha nem létezett volna” – mondta Marek Ast, a Jog és Igazságosság képviselője.
Viszont az újonnan beiktatott bírák esetében a nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év lesz, nem lesz mód hosszabbításra, nem lehet kérvényezni. A törvény eddigi változata alapján a 72 tagú testületben 27-en érték el a nyugdíjkort, de csak 16 kérvényezte mandátuma meghosszabbítását, az elnök 5 kérvényt utasított el. Nem kérte mandátuma meghosszabbítását a többi között a legfelsőbb bírósági elnöknője sem.
Az igazságügyi miniszter szerint teljesítették a kötelezettségeiket, a törvény megfelel a tagállami normáknak.
„Ez a törvény, amely a mai módosítás tárgya, összhangban van a lengyel alkotmánnyal és az európai alapértékekkel és illeszkedik az igazságügyi reformcéljainkhoz. Ugyanakkor a kormányunk ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Unió tagja vagyunk és tiszteljük a törvényeit” – fejtette ki Zbigniew Ziobro.
A jobbközép ellenzék viszont továbbra is elsietettnek tartja a kormány terveit.
„Egy újabb sietség a kormánypárti oldalon. Azt mutatja, hogy hihetetlen káoszt hoznak az igazságügyi rendszer, a legfelsőbb bíróság működésébe” – mondta Krzysztof Brejza, a Polgári Platform képviselője.
Az államfő tanácsadója szerint azért történt ilyen gyorsan a módosítások elfogadása, hogy Lengyelország elkerülhesse az Európai Bizottság pénzbüntetését. Az új tervezetet még a felsőháznak, és a lengyel szenátusnak is el kell fogadnia. Akkor lép hatályba, ha Andrzej Duda elnök aláírta.