A hivatalos közlés szerint a látogatás célja a Fehéroroszország és Oroszország közötti kétoldalú katonai együttműködés kérdéseinek megvitatása. A két ország részvételével egyébként Breszt térségében jelenleg hadgyakorlat folyik Szláv Testvériség - 2020 fedőnéven.
Minszk és Moszkva a két országból álló Szövetségi Állam, illetve a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében is katonai szövetségese egymásnak.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerdán Sojgut fogadva elmondta: arra kérte orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, hogy szállíttasson új fegyvereket Fehéroroszországnak.
"Azt mondtam neki, hogy ha ellátogat hozzánk, megvizsgáljuk majd, hogyan és hol kell reálisan megerősítenünk a Szövetségi Államot. Nincs félnivalónk, készen állunk erre" - mondta.
Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter köszönetet mondott orosz kollégájának a nehéz időszakban nyújtott moszkvai támogatásért. A két tárcavezető megbeszélése kiterjedt az orosz-fehérorosz hadgyakorlat második, októberi szakaszának részleteire is.
Lukasenka a parlament tagjaival és az állami intézmények vezetőivel tartott találkozóján "agresszornak" nevezte az Egyesült Államokat és "szatellitáit" - ezek közül Lengyelországot, Litvániát, Csehországot és Ukrajnát nevezte meg név szerint -, és azt hangsúlyozta hogy a fehérorosz hatóságok megakadályozták az ország "megsemmisítésére" vonatkozó forgatókönyv megvalósítását.
"Mítosznak" nevezte azt a narratívát, miszerint Fehéroroszországban spontán önszerveződés eredményeként forradalmi helyzet jött létre. Mint mondta, a jelenség nem új, és emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes években hasonló események zajlottak le az országban. Az állította, hogy a mostani eseményeket egy évtizeddel ezelőtt, külföldön kezdték el előkészíteni, elsősorban az amerikaiak.
Bejelentette, hogy a következő elnökválasztást már az ország új alkotmánya alapján fogják megtartani, amelynek szövegezése még meg sem kezdődött. Közölte, hogy az első fehérorosz atomerőművet november 7-én fogják üzembe helyezeni.
A minszki belügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint 43 ember ellen indult bűnvádi eljárás hivatalos személy elleni erőszak címén, közülük 21 embert pedig gyanúsítottként kezelnek konkrét bűncselekmény elkövetése miatt, és az esetükben fennállhat a szabadságvesztés lehetősége. További 36 ember ellen szabálysértési eljárás indult. A tárca szerint augusztus 9-étől (az elnökválasztás napjától) kezdve mintegy 300 rendőr adatai kerültek ki az internetre. A rendőrség több mint 250 munkatársa és családtagja lett ezáltal nyomásgyakorlásnak kitéve. A belügyminisztérium korábban bejelentette, hogy a rendőrség munkatársait, valamint családtagjaikat érő minden fenyegetés, rágalmazás, sértegetés, valamint személyes adataikkal való visszaélés eseteit rögzítik.
MTI
