A csütörtökön nyilvánosságra hozott becslés tartalmazza az épületek és az infrastruktúra közvetlen fizikai károsodását, a háború hatását az emberek életére és megélhetésére, valamint a „jobbá újjáépítés” költségeit, számolt be a Reuters.
Az újjáépítésre tíz év alatt fordítandó új összeg jóval nagyobb, mint az a 411 milliárd, amelyet tavaly márciusban becsültek.
A legtöbb pénzt, a teljes összeg 17 százalékát, vagyis 80 milliárd dollárt a lakóépületek építésére kell fordítani,
a közlekedésre 74 milliárd dollárt (15 százalék), a kereskedelmi és ipari újjáépítésre 67,5 milliárd dollárt (14 százalék).
„A 486 milliárd dollár felfoghatatlanul nagy összeg, és természetesen tükrözi a valós szükségleteket” – hangsúlyozta Arup Banerji, a Világbank kelet-európai régiós igazgatója. Hozzátette azonban, hogy a háború első hónapjaihoz képest az okozott kár jelentősen csökkent.
A harcok közvetlen kára elérte a 152 milliárd dollárt, a donyecki, harkovi, luhanszki, zsaporizsjai, herszoni és kijevi térség érintett a leginkább. A közvetett költségek valószínűleg további 499 milliárdot tesznek ki – a fennakadások a termelésben és a kereskedelemben, valamint az olyan háborúval kapcsolatos kiadások, mint például a romok eltakarítása. Súlyosan megsérült a háborúban több világörökségi épület, több száz kulturális és turisztikai helyszín is.
Az új becslés ráadásul nem is tartalmazza azt az összeget, amelyet az ukrán költségvetésben vagy nemzetközi anyagi segítségből – például az Európai Unió részéről – már elkülönítettek újjáépítésre.
A jelentés által feltérképezett veszteségek megdöbbentők: mintegy kétmillió lakóegység – Ukrajna teljes lakásállományának mintegy tíz százaléka – rongálódott vagy semmisült meg, valamint 8400 km-nyi autópálya, autóút és egyéb országos út, továbbá közel 300 híd. Ukrajnának mintegy
15 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy 2024-ig fedezni tudja a legsürgetőbb javítási, helyreállítási és újjáépítési munkálatokat, amelyből mintegy 5,5 milliárd dollárra van fedezet.
Banerji dicsérte az ukrán kormányt, amiért „minden lehetséges fillért” kipréselt a költségvetésből a költségek, köztük az állami támogatások fedezésére, hogy az emberek ne zuhanjanak mélyszegénységbe. Emellett mintegy 200 különálló reformot terveznek a legkülönbözőbb területeken, hogy elősegítsék a gazdaság növekedését, a magántőke bevonzását, az adóbevételek emelését. „Ukrajna kezd sokkal inkább magáénak érezni a saját jövőjét” – fogalmazott.
Az ukrán gazdaság egyébként szerinte figyelemre méltóan ellenállónak bizonyult a háború alatt. 2023 első három negyedévében több mint négymilliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetés áramlott Ukrajnába, ami azt mutatja, hogy piac jó lehetőségeket lát az országban, tette hozzá. Ötből négy cég a háború ellenére is folytatta munkát.
Lassan külföldről is hazatérnek a menekültek: 2023 elején még 8,1, decemberben már csak 5,9 millióan éltek a határokon kívül. Az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma is 3,7 millióra csökkent a 2023 tavaszán mért 5,4 millióról.
Fotó: MTI
