Görögország
Ahogy arról az Origo is beszámolt, április elején a görög hatóságok egy Szaloniki melletti, Diavatában lévő migránstáborban könnygázzal oszlatták fel a lázadó migránsok csoportjait, akiknek az volt a céljuk, hogy karavánba csoportosulva átjussanak Észak-Macedóniába, majd onnan Közép-Európán keresztül Németországba menjenek.
A rendőrség erőteljes fellépésének köszönhetően végül sikerült megakadályozni a tervüket, a migránsokat pedig – három nap megfeszített küzdelem után – visszavitték a befogadó központba.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) becsélései alapjánGörögországban jelenleg 60 ezer migráns tartózkodhat, akiknek nagy többsége még mindig Németországba szeretne eljutni.
Emiatt fennáll annak a veszélye, hogya migránsok valószínűleg karavánba csoportosulva ismét megpróbálnak átszökni Észak-Macedóniába.A befogadó központok, ahol jelenleg el vannak szállásolva nagyon túlterheltek, és nem bírják az újonnan érkezők miatt az egyre nagyobb nyomást.
A központok az ország valamennyi részén megtalálhatóak, főleg a török határhoz közel fekvő szigeteken, de a kontinensen is, elsősorban a nagyvárosok mellett.
Annak ellenére, hogy 2016-ban Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében kötött egy megállapodást a Recep Erdogan vezette Törökországgal a migránsok Anatóliában tartásáról,a török határvédelem mégsem működik megfelelően,amit az is jelez, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai alapján csak tavaly34 ezer illegális bevándorló jött Törökországból Görögországba.Idén pedig nagyjából 5 600-an érkeztek. Az időjárás egyre melegebbé válása miatt arra számít a Frontex és az IOM, hogy még többen jönnek majd.
Az ellenőrizetlen migrációnak halálos áldozatai is vannak, 2018-ban 174 fő fulladt bele az Égei-tengerbe, 2019-ben pedig 10.
Bosznia-Hercegovina
Mivel a magyar-szerb, illetve a magyar-horvát határra emelt biztonsági kerítés és a görög-észak-macedón határon lévő szögesdrótkerítés miatt a migránsok már nem tudnak észak felé menni, ezért kialakult egy alternatív útvonal Albánián és Montenegrón keresztül Bosznia irányába. A Nyugat-Balkánon legalább 10 ezer migráns tartózkodhat, ebből 4 ezer a bosnyák államban. A helyi hatóságok a jövőben az illegális bevándorlók számának a drasztikus emelkedésére számítanak.
A migrációs helyzetről az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott Dragan Mektic bosnyák nemzetbiztonsági tárcáért felelős miniszter.
Elmondta, hogy tavaly az Európai Uniótól 9 millió eurós támogatást kaptak a migránsok elszállásolására.A pénzt a befogadó központok fejlesztésére fordították.
A Boszniában vesztegelő migránsok Horvátországon keresztül akarnak bejutni az unió területére, de a hatóságok és a nehéz, hegyes terepviszonyok akadályozzák őket ebben.
A horvát határőrség egyébként tömegesen küldi vissza az illegálisan érkezőket Boszniába,ez ellen határozottan igyekszik fellépni az erősen bevándorláspárti, Soros György által is finanszírozott Amnesty International. A sorosista szervezet a horvát határőrök ellen is megpróbál nemzetközi lejárató kampányt szervezni, ahogy azt hazánkban már megtette.A horvát hatóságok tiltakoznak ez ellen.
Albánia
A migránsok Görögországból Albánián és Montenegrón keresztül jutnak el Boszniába.2018-ban az albán határőrség 3 400 migráns tartóztatott fel,ami jelentős emelkedés a 2017-es 750 főhöz képest.
Ebben a statisztikában azonban nem szerepelnek azok, akik hajóval próbálkoznak az Adriai-tengeren keresztül Albániába jutni.
Az albán és a montenegrói kormány is kötött megállapodást a Frontexszel, aminek az a lényege, hogy mindkét állam fel kell tartóztassa a határaihoz érkező migránsokat.
Albánia ugyanakkor már problémákkal is küszködik. Mivel Európa egyik legszegényebb országa, maguk az albánok is tömegesen hagyják el hazájukat, és annak ellenére, hogy az országban a második világháború óta nem folyik katonai konfliktus, mégis évente nagyjából 20 ezren kérnek menedékjogot valamely nyugati tagállamba.
Észak-Macedónia és Bulgária
Mivel Észak-Macedónia drótkerítést épített a görög határra, ezért nagyon kevés migráns tartózkodik ott, hivatalosan alig 35.
Ugyanakkor éppen a határkerítés miatt veszik sokan az útjukat Albánia irányába.
Bulgária az április elején, a görög hatóságok és a migránsok között kitört összetűzések után erősítette meg a határvédelmét a görög szakaszon.A bolgár-török határon erre nem volt szükség, mivel ott biztonsági kerítés áll.
A bolgárok keményen fellépnek az illegális migrációval szemben, és ennek meg is van az eredménye: míg 2015-ben és 2016-ban 20-20 ezer migráns lépett be az ország területére, addig tavaly már csak 2 500.
Origo
