A politikus már vasárnap tudatta, hogy ha Morales kéri, menedéket kap Mexikóban.
A mexikói belügyminiszter, "Olga Sánchez Cordero úgy döntött, hogy politikai menedéket nyújt Evo Moralesnek, akinek az élete és testi épsége veszélyben forog" - tudatta Ebrard, hozzátéve, hogy Morales szóban és hivatalos formában is jelezte Mexikónak, hogy menedéket szeretne kapni. Kiemelte azt is, hogy Mexikó története során mindig megvédte azokat, akik menedéket kerestek.
Morales vasárnap kényszerült lemondani a bolíviai elnöki posztról, miután az országon a választásokat követően három hétig tartó véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről. Morales lemondása után is zavargások kezdődtek Bolíviában.
Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.
Lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete (OAS) súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is.
Morales lemondásra kényszerítését több baloldali vezetésű latin-amerikai ország is puccsnak minősítette.
MTI
