A mexikói kormány aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bolíviai biztonsági és hírszerző szervek túlzott megfigyelés alatt tartják a nagykövetséget, lefotóznak mindenkit, aki bemegy oda vagy kijön onnan, sőt az intézmény alkalmazottait zaklatják, és egyszer megállították azt a gépkocsit, amelyben éppen maga a nagykövet utazott.
A bolíviai hatóságok arra hivatkoznak, hogy a nagykövetségre a Morales-kormány több magas rangú tisztségviselője, politikusa menekült, és négyük ellen letartóztatási parancs van érvényben. Utóbbiakat "lázadás, terrorizmus és terrorizmus pénzelése" gyanújával akarják őrizetbe venni.
Bolíviában az október 20-án tartott elnökválasztás első fordulója után Morales bejelentette, hogy megszerezte az újraválasztásához szükséges többséget, nincs szükség második fordulóra. A dél-amerikai országban ekkor halálos áldozatokat is követelő tömegtüntetések kezdődtek. A csalás gyanúja miatt a hadsereg és a rendvédelmi szervek nyomására az elnök kénytelen volt lemondani, és először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült. Hívei puccsról beszélnek.
Miután a bolíviai parlament mindkét háza határozatképtelenné vált ahhoz, hogy kijelölje Morales ideiglenes utódát, Jeanine Ánez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát.
November végén a bolíviai parlament törvényt fogadott el arról, hogy törlik az október 20-i elnökválasztás eredményét, és új szavazást tartanak. Értesülések szerint erre március közepén kerülhet sor.
MTI
