Rámutattak: a légi közlekedésben részt vevő összes utas 70 százalékban schengeni, 30 százalékban pedig a schengeni övezeten kívüli. Kivétel a dubrovniki repülőtér, ahol ez az arány fele-fele.
"A schengeni szabályok repülőtereken történő alkalmazása nagymértékben felgyorsítja az utasok áramlását és tehermentesíti a határrendészet munkáját" - hangsúlyozták a közleményben.
Az Európai Bizottság tavaly november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek. A szárazföldi és tengeri határátkelőhelyeken az ellenőrzés január 1-jén szűnt meg. A repülőterek három hónapos átmeneti időszakot kaptak az átállásra. Március 26-tól az uniós ország állampolgárainak már egyik határátkelőhelyen sem kell felmutatniuk személyi igazolványukat vagy útlevelüket, amikor belépnek Horvátországba.
A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, amely azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket. A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.
