Putyin elnöki tevékenységét a megkérdezettek 33 százaléka nem helyeselte, ami a legmagasabb érték 2014 januárja óta. A helyeslők aránya 67 százalék. A válaszadók 41 százaléka úgy vélekedett, hogy Oroszország Putyin vezetése alatt rossz irányba halad.
Az elnök tevékenységét nem helyeslők aránya 2011 nyara és 2014 márciusa között folyamatosan 30 százalék fölötti volt. Ez az érték a maximumot, 37 százalékot 2013 végén érte el, de a Krím 2014-es annektálását követően 17 százalékra esett vissza, majd 2018 májusa, a nyugdíjkorhatár-emelés szándékának nyilvánosságra kerülése után ismét emelkedni kezdett.
Dmitrij Medvegyev miniszterelnök tevékenységét szeptemberben 67 százalék ítélte meg negatívan. Az ő munkájához 2017 tavasza óta viszonyul a többség kedvezőtlenül, a kormányfő estében a mélypontot, 71 százalékot, augusztusban mérték.
Az oroszok az intézményeik közül a legmagasabb, 66 százalékos arányban a hadseregben bíznak, 10 százalékos bizalmatlansági szint és 18 százaléknyi olyan válaszadó mellett, akik szerint a fegyveres erők nem teljes mértékben érdemelték ki a bizalmat. A megkérdezettek közül sokan azt mondták, hogy büszkeséggel töltötte el őket, amikor a flotta - Putyin születésnapján – a Kaszpi-tengerről rakétákat lőtt ki Szíriára, vagy amikor hazájuk korszerű fegyvereket mutatott be.
Gyenyisz Volkov, a Levada-központ szociológusa a Kommerszant című gazdasági napilapnak elmondta, hogy Putyin támogatottsága a márciusi elnökválasztást követően kezdett el csökkenni, amikor befejeződött támogatóinak mozgósítása, és a választók a megígért fizetésemelés helyett a nyugdíjkorhatár megemelésével szembesültek.
Putyin elnök szerdán írta alá azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a nők esetében 2028-ig fokozatosan 55-ről 60, a férfiakéban pedig 60-ról 65 évre emelik fel a nyugdíjkorhatárt.
