Buszokat és más, megfelelő közlekedést követelnek a migránskaraván résztvevői oaxaca államtól vagy a mexikói kormánytól, hogy Mexikóvárosba juthassanak. A migránsok Juchitanban pihentek meg.
Most összeszedjük magunkat, hogy folytathassuk az utat újra, akár sikerül megállapodnunk a szállításunkról akár nem. De mi akkor is megyünk tovább
– mondja Mario Mejia hondurasi migráns. Az eltökélt migránsok azt mondják, nem fontos, hogy az amerikai elnök katonákat küld a határra és az sem, hogy nem akarja őket beengedni az országba.
Az előny, ami Trumpnál van elveszik ahogy mi folytatjuk az utunkat és egyre közelebb kerülünk. Ez nem annak a kérdése, hogy beengedik e a migránsokat. Vannak tárgyalások és emberi jogok is az Egyesült Államokban. Van egy főkonzul is az Egyesült Államokban. Trumpnak nincs joga csak azért, mert 5000 katonát odaállít. Mit fognak csinálni? Lekaszálnak 8-10.000 embert, akik utaznak, menekülnek? Nem bűn az, hogy vándorlunk. Én nem félek attól, hogy ő mit mond
.– mondja Jose Pablo Montoya hondurasi migráns.
A jelentések szerint négy különböző karaván halad éppen Mexikóban. Az egyik már érte el Mexikó déli részét. A guatemalai határ közelében lévő Tapachula városában a mexikói kormány segítséget és szállítást is biztosít a migránsoknak. A segélyszervezetek orvosi ellátást nyújtanak a legyengült migránsoknak.
Gyengék a rossz étkezés, a fáradtság miatt, a gyermekeknek fáj a fejük az erős naptól és talán a bélproblémáktól, ami a helyi önkormányzatok figyelmetlenségéből ered, ők ugyanis nem telepítetteket vécéket és nem gondoskodtak a megfelelő higiéniai intézkedésekről azoknak az embereknek, akik a karavánban utaznak
.– nyxilatkozta a Brigada Callejera vezetője, Jaime Montejo. Mexikóvárosban a belügyminiszter már humanitárius válságról beszélt.
Példa nélküli helyzet van az országunkban, ez nem az a karaván, amiről a média beszámolt. Ez egy migráns exodus, így látja a kormány és így is reagál rá. Volt már néhány migrációs válság az ország életében. A 80-as években a guatemalaiak jöttek, de akkor más volt a helyzet, akkor háború volt. Most egy humanitárius válságról beszélünk
.– fejezte ki aggodalmát Alfonso Navarrette mexikói belügyminiszter. Az amerikai elnök közben megnégyszerezné az általa beígért katonákat létszámát a határon.
Ami a karavánt illeti a katonáink már ott vannak. Úgy 5000-en, de a határőrségen felül további 10-15.000 katonát küldenénk a határra. Senki sem jön be, nem engedünk be senkit. Ha megnézik mi történt Mexikóban két nappal ezelőtt, ezek az emberek a második karavánban erőszakosak, de, hogy őszinte legyek az elsőben is. És most van egy újabb, ami éppen készülődik El Salvadorban. Most éppen azt fontolgatjuk nagyon komolyan, hogy leállítjuk a segélyeket ezeknek az országoknak, mert semmit sem tesznek az amerikai népért
– mondta Donald Trump.
A Hűséges hazafi névre keresztelt hadművelettel megerősítik a határvédelmet Texastól Kaliforniáig, a katonák létszámának növelése mellett logisztikai segítséget kapnak a határőrizeti szervek. Nem Trump az egyetlen elnök, aki erősíteni próbálta a déli határok védelmét. Elődje, Barack Obama 2010-ben a Nemzeti Gárda 1200 tagját küldte, míg George W. Bush elnök 2006-ban 6000 gárdistát rendelt a mexikói határhoz.
