Bár a júliusi EU-csúcson egyetértettek a tagállamok vezetői az uniós kifizetések kérdésében, egyes országok csak a megfelelő pillanatot vártak, hogy felrúghassák a megállapodást. Ezt az alkalmat az Európai Parlament múlt heti állásfoglalása szolgáltatta.
Az úgynevezett "takarékos 4-ek" a pénzügyi források elosztását az EP-hez hasonlóan jogállamisági feltételeihez kötnék.
A holland miniszterelnök nemtetszését fejezte ki, amiért Magyarország és Lengyelország megvétózta a kifizetések feltételekhez kötését.
Mark Rutte a képviselőházban úgy fogalmazott, Hága számára a jogállamisági kompromisszum a minimum, amelyből nem engedhetnek.
A miniszterelnök szavaira a holland Szabadságpárt elnöke reagált, aki védelmébe vette a magyar miniszterelnököt.
A bevándorlásellenes politikus hozzátette, a Rutte miniszterelnök példát vehetne Orbán Viktorról, és reményét fejezte ki, hogy egyszer Hollandiának is lesz olyan vezetője, mint amilyen jelenleg Magyarországnak van.
Sokan a Sebastian Kurz osztrák kancellár által vezetett Néppártból sem értenek egyet a magyar-lengyel döntéssel. Othmar Karas EP-képviselő szerint a Fidesz nem zsarolhatja meg az Uniót, ha mégis erre kerülne sor, akkor az Európai Néppártnak ki kell zárnia soraiból a nagyobbik magyar kormánypártot.
A V4-egységre is hatással volt a budapesti és a varsói vétó. Csehország ugyanis ezúttal nem állt ki Magyarország és Lengyelország mellett. Prága szembement a visegrádi államokkal, és jelezte, hogy kész elfogadni az Európai Parlament és a soros német elnökség állásfoglalását, vagyis a kifizetések feltételekhez kötését.
Míg Csehország magatartása brüsszeli szempontból simulékony, addig a szlovénról ez nem mondható el. Ljubljana teljes mellszélességgel támogatja hazánkat és Lengyelországot.
Janez Jansa kormányfő levélben fordult a Közösség vezetőihez, és a nyári csúcstalálkozón született megállapodás betartására szólított fel. A miniszterelnök azt írta, a paktumot az Európai Tanács és az Európai Parlament aláássa azzal, hogy a kifizetéseket a jogállamisághoz köti.
Hír TV
