Több európai uniós országban közben a járvány miatti korlátozások meghosszabbításáról döntöttek. Az oltás mindenhol folytatódik, de még hónapokig eltarthat, amíg visszaszorul a járvány.
Vétóznak a hegylakók Lengyelországban. Mozgalmat indítottak azok, akik nem kérnek a koronavírus miatti korlátozásokból Zakopanéban, a Tátra lengyel oldalának fővárosában. A turizmusból élő városnak már eddig is nagy veszteséget okozott a szállodák, az éttermek és a sípályák országos zárva tartása a járvány miatt. A legújabb kormánydöntés értelmében pedig január végéig biztosan nem nyithatnak ki.
Reménytelennek tartják a helyzetüket a francia színházak: januárban nem számíthatnak az újranyitással. A párizsi kormány szerint tartósan 5000 alatt kell lennie a napi fertőzöttek számának ahhoz, hogy újra a közönséggel teljenek meg a nézőterek.
Hollandiában is várni kell még a nyitásra. A napi fertőzöttek száma ugyan két hete folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, de nem eléggé. Ezért a kormány úgy döntött, hogy január 19-e helyett három héttel később, legkorábban február 9-én lehet enyhíteni a korlátozásokon.
Középtávon az oltás jelenti a megoldást. Ebben a Pfizer/Biontech vakcinája után a Modernáé jelenti a második lépést. Az amerikai gyógyszercég koronavírus elleni vakcinájának első szállítmánya megérkezett az Európai Unió tagországaiba. A Moderna 160 millió adagot gyárt a Közösség számára, ami 80 millió ember számára elegendő.
Spanyolországban azzal számolnak, hogy egy hónap alatt 600 ezer adagot kapnak, így a legközelebbi cél az, hogy e hét végéig az idősotthonok minden lakója megkapja a vakcina első adagját.
Az oltás felgyorsítása minden ország érdeke, mert a koronavírus elleni védettséggel lényegében szükségtelenné válnak a tesztek és az utazási korlátozásokat is enyhíteni lehet. Addig viszont marad a szigorú ellenőrzés a határokon.
Angliába például péntektől csak azokat engedik be, akik friss teszttel bizonyítják, hogy nem nem fertőzöttek.
Hír TV
