Mark Rutte, az Észak-atlanti Tanács ülésének keretében tartott eseményen aláhúzta: elkötelezett a katonai szövetség felkészítése mellett a jövő kihívásaival szemben, valamint a partnerkapcsolatok erősítése és az elrettentést és a védelmet célzó közös erőfeszítések fokozása mellett.
"A NATO nagyobb, erősebb és egységesebb, mint valaha. Erős szövetséget örököltem, és szándékomban áll az elmúlt években megkezdett munkát folytatni" - fogalmazott Rutte, majd úgy folytatta: "felkészítem a NATO-t a jövő kihívásaira".
Kijelentette: azon fog dolgozni, hogy a NATO erős maradjon és biztosítsa a hatékony védelmet minden fenyegetéssel szemben. Ehhez - mint kiemelte - több erőre van szükség, jobb képességekkel és gyorsabb innovációval.
Közölte, prioritásként fogja kezelni Ukrajna támogatásának fokozását, és azt, hogy az ország egyre közelebb kerüljön a NATO-hoz. "Európában nem lehet tartós biztonság erős, független Ukrajna nélkül. A támogatást a jövőben is fenn kell tartanunk, mert Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban" - fogalmazott.
Szavai szerint meg kell erősíteni a partnerségeket, köztük az Európai Unióval, valamint a világ azonos értékeket érdekeket képviselő országaival - tette hozzá beszédében az új NATO-főtitkár.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács 2024. június 26-án határozott úgy, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának. Kinevezését a tagállamok vezetői a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban megerősítették.
Rutte a Holland Királyság 50. és egyben a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt. 2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően két évvel a kormány összeomlott, a 2012-ben kiírt előrehozott választást újra megnyerte. A 2017-es választáson Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, mely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült. A kiírt választást ismért megnyerte, 2023-ban a kabinet azonban ismét megbukott a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásáról kirobbant vita során. Ezt követően az idén 57 éves politikus bejelentette, hogy nem indul a 2023-as előrehozott választáson.
Ő az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára.
A norvég Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkárként beszédében azt mondta, az elmúlt tíz évben a NATO a legnagyobb átalakulásán ment keresztül.
"Megerősítettük védelmünket, felkészültségünket, megerősítettük a NATO-t mint intézményt, és megkettőztük a közös költségvetésünket, hogy biztosítsuk a hatékony végrehajtást" - fogalmazott.
Az elmúlt tíz év alatt a szövetség négy tagországgal, Montenegróval, Észak-Macedóniával, Finnországgal és Svédországgal bővült, "Ukrajna pedig közelebb van a NATO-hoz, mint valaha" - tette hozzá.
Stoltenberg 2014. október 1. óta töltötte be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben, majd 2023-ban pedig további egy-egy évvel meghosszabbították.
Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.
A volt főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény február eleji bejelentése szerint elnyert.
MTI
