Hende Csaba honvédelmi miniszter a Hír Televíziónak kifejtette: a Baglán tartományban lévő magyar tábortól mintegy 2,5 kilométerre, a Puli-Humri települést átszelő főúton volt egy – 16 ezer liter kerozint tartalmazó – tartálykocsi, amelyre a lázadók egy házilag készített robbanószerkezetet mágneses úton felerősítettek. A magyar kontingens parancsnoka és a gyors reagálású magyar erők – megerősítve a magyar tűzszerészekkel – azonnal a helyszínre siettek, és az afgán hatóságokkal közösen biztosították a környéket.
| Hende Csaba korábban úgy fogalmazott: az afganisztáni misszió nemzetközi elismerést és presztízst szerzett Magyarországnak és a nemzeti érdekeinket szolgálja. |
A tárcavezető kiemelte: ez egy elég sűrűn lakott rész, tehát amennyiben működésbe lépett volna a „mágneses robbanószerkezet”, a szakértői becslések szerint mintegy 1500 ember élete lett volna közvetlen veszélyben.
Hazánk jelenleg 340 katonát állomásoztat Afganisztánban az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) részeként. A cél, hogy olyan fejlesztéseket végezzenek el, olyan infrastruktúrát hagyjanak maguk mögött, mellyel komolyan javíthatják az afgánok életfeltételeit a NATO-csapatok kivonulását követően.
| Merényletek Kandahárban Tizennégy ember meghalt, három megsebesült két pokolgépes merényletben vasárnap az afganisztáni Kandahár tartományban. Adbul Razak, a tartományi rendőrfőnök elmondta, hogy a támadók egy traktort és egy kisteherautót robbantottak fel házilag gyártott robbanószerkezetekkel Argasztán körzetben. Az első pokolgép a kisteherautó alatt lépett működésbe, amely tíz embert szállított, közte nőket és gyerekeket. A második pokolgép egy, a sebesültek segítségére érkező traktor alatt robbant. A tálib szélsőségesek egyelőre nem vállalták a felelősséget a kettős merényletért. Kandahár tartomány a kormányellenes tálib lázadók fellegvárának számít. |
A Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportja (PRT) 2004 augusztusában látott munkához a Kabulhoz közeli Camp Julien táborban. A könnyű gyalogszázadnak a járőrözést, az objektumvédelmet, a kutatás–mentést és a konvojok kísérését szabták feladatul. 2006-tól a magyar misszió vette át a NATO bagláni székhelyű tartományi és újjáépítési csoportjának irányítását. A missziónak ivóvizet és megfelelő egészségügyi ellátást kell biztosítania a lakosságnak, emellett pedig részt kell vennie a helyi infrastrukturális fejlesztésekben és a közigazgatási, oktatási, mezőgazdasági és igazságszolgáltatási rendszer kialakításában. 2012-ig a magyar misszió hét tagja lelte halálát Afganisztánban.
Áprilisban az atlanti szövetség védelmi és külügyminiszterei megállapodtak arról, hogy 2014 után harcoló erők nem lesznek Afganisztánban. A brüsszeli tanácskozáson a tagállamok megegyeztek a 2014-ig zajló rendezés egyes állomásaiban.
Széles körű elismerés
Májusban a chicagói NATO-konferencián Orbán Viktor miniszterelnök méltatta az afganisztáni magyar erők munkáját. – A magyar katonák nagyszerűen teljesítettek, széles körű elismerést harcoltak ki Magyarországnak – hangsúlyozta. A kormányfő ekkor erősítette meg, hogy három éven át évi félmillió dollárt ajánl fel Magyarország az afgán biztonsági erők finanszírozására. Mint mondta, ez egy reális tehervállalás – amely 2015-től 2017-ig összesen másfél millió dollárt jelent –, és igazodik Magyarország állapotához.
