Negyven venezuelai migránst vittek haza Peruból a légierő gépén, néhány órával azután, hogy több rendőri akció keretében elfogták őket. Mindannyian bűnözők, ezért a perui hatóságok a gyors kitoloncolásukról döntöttek. Ez volt a második nagyobb hazaküldött csoport.
Carlos Moran, Peru belügyminisztere azt mondta:
"Folytatni fogjuk ezeket a kiutasításokat, mert az állampolgáraink biztonsága a legfontosabb. Befogadjuk azokat, akik elmenekülnek Venezuelából az ottani helyzet miatt, de nem tűrjük el a nem kívánatos külföldieket, és továbbra is ki fogjuk utasítani őket."
A 31 és fél milliós Venezuela lakosságának majdnem tizede, nagyjából 3 millió ember hagyta el az országot az évek óta tartó gazdasági válság és a romló közbiztonság miatt. Az idén várhatóan kétmillióan kelnek útra, ami újabb terheket ró a környező országokra. Latin-Amerika államainak többsége ezért is szeretné, ha a gazdasági bajokért felelősnek tartott Nicolas Maduro elnök távozna a hatalomból és Juan Guaidó venné át ténylegesen hatalmat.
Az ellenzék vezetője egy katonai puccsot is elindított április 30-án, de a hadsereg nem állt át. Maduro pedig ellentámadásba kezdett és lényegében minden ellenfelét azzal vádolja, hogy amerikai ügynök. Most éppen a hírszerzés volt vezetőjét, aki az ellenzék oldalára állt.
Maduro a szomszédos Kolumbiát és Brazíliát is ellenségnek tekinti, mert az ellenzéki vezetőt ismerik el Venezuela elnökének. Februárban le is záratta a két országgal közös határt, de a rendkívül rossz gazdasági helyzet enyhítésére most mégis kénytelen volt megnyitni a brazil átkelőket.
A venezuelai gazdasági válság közben a Maduro szövetségesének számító Kubában is egyre inkább érezteti a hatását. Elmaradnak a korábbi segélyszállítmányok, miközben az amerikai büntetőintézkedések is sújtják az országot. Néhány élelmiszerfélét újra csak jegyre adnak.
Az amerikai importtól függünk, ami azt jelenti, hogy megoldást kell keresnünk arra, hogy legyen áru a piacokon. De van mozgásterünk, hiszen az a célunk, hogy lefaragjuk az amerikai kormány által okozott hátrányokat - magyarázta a kubai belkereskedelmi miniszter, Betsy Diaz.
A karibi szigetország a szükséges élelmiszer 60-70 százalékát külföldről szerzi be, és ezen az utóbbi évek mezőgazdasági reformjai sem tudtak változtatni. A gazdaság gyenge teljesítménye miatt az importáruk vásárlására nincs elég pénz.
