Franciaország a Barkhane hadműveletben 2014 óta mintegy 5100 katonát állomásoztat a Szahara déli peremén húzódó Száhel-övezet öt országában - köztük Maliban -, hogy a helyi hadseregekkel közösen megtisztítsa a térséget a szélsőséges iszlamista fegyveresektől. Ez jelenleg Franciaország legnagyobb tengerentúli katonai missziója.
Mali északi részét 2012-ben uralmuk alá vették a dzsihadisták, emiatt belbiztonsági válságba sodródott az ország, a bamakói kormány hatalmát most is fenyegetik, és kiindulópontként használják az országot a többiben végrehajtandó támadásaikhoz. Augusztus óta két katonai puccs is történt Maliban, az utóbbi ezen a héten. Assimi Goita ezredes, alelnök hétfőn letartóztatta Bah Ndaw ideiglenes elnököt és Moctar Ouane miniszterelnököt, mert állítása szerint megsértették az ország társadalmi átmeneti időszakáról tavaly megszületett chartát azáltal, hogy nem konzultáltak vele a kabinet átalakításáról. Szerdán Ndaw és Ouane lemondott hivataláról, a mali alkotmánybíróság pedig pénteken ideiglenes elnökké nyilvánította Goitát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán zártkörű ülésen tárgyalta a mali helyzetet, és nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte az újabb hatalomátvételt. Franciaország, az Európai Unió és az Egyesült Államok a napokban célzott szankciókkal fenyegetőzött. Az amerikai külügyminisztérium szerdán felfüggesztette a mali biztonsági és védelmi erőknek nyújtott támogatást.
"Egyszer azt mondtam Bah Ndaw elnöknek, aki nagyon szigorú volt abban a tekintetben, hogy az iszlamisták ne kerüljenek közel a hatalomhoz: "Lehetséges-e szélsőséges iszlamizmus Maliban úgy, hogy közben ott vannak a katonáink? Soha! Pedig most éppen erre történik kísérlet az országban, amely ha elmozdul efelé, akkor mi kivonulunk" - mondta Macron a Journal du Dimanche című lapnak nyilatkozva, miközben ruandai és dél-afrikai látogatóúton van. Hozzátette: megüzente a térség befolyásos államközi szervezetének, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) is, hogy nem támogat többé olyan országot, amelyben a kormánynak már semmilyen demokratikus legitimitása nincs. Felidézte: már három éve mondogatja védelmi tanácskozásokon, hogy Franciaországnak el kellene gondolkodnia a kivonuláson. "Másfelől, úgy gondolom, hogy ha kivonulnánk, akkor hirtelen romlana ott a helyzet. Mindenesetre nem maradhatunk ott örökké" - szögezte le.
Macron óva intette Afrikát a fejlesztéspolitika kudarcától. "Világosan megmondtam nekik, hogy ha ők is hozzájárulnak Afrika kudarcához, akkor nem leszünk jóban, viszont azért mi is megfizetünk, például a migráció területén. Ismét elmondtam, hogy a koronavírus-járvány után óriási, Marshall-terv méretű befektetésekre van szükség, és a nemzetközi közöségnek nagylelkűen azt kell mondania, hogy eltörli az afrikaiak adósságának egy részét jövőjük felépítése érdekében.
MTI
