Az esemény kulcsfontosságú volt a demokraták számára, az eredeti elnökjelöltjük, Joe Biden amerikai elnök ugyanis csúfosan leszerepelt a június végi televíziós vita során.
A vitán az izraeli háborúval kapcsolatban Harris hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni. Tűzszünetre van szükség, és a túszokat ki kell szabadítani. Szorgalmazta a kétállami megoldást, és hangsúlyozta, hogy a palesztinok számára is „egyenlő mértékben” biztonságot kell teremteni, Gázát pedig újjá kell építeni. Viszont mindig megadja Izraelnek a segítséget az önvédelemhez, különösen Iránnal szemben.
Trump szerint ha ő lenne az elnök, az izraeli konfliktusra nem is került volna sor, mint ahogy Oroszország ukrajnai inváziójára sem.
Rámutatott, hogy amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mondott az amerikai törvényhozásban, Harris alelnökként nem ment el az eseményre.
[Harris] gyűlöli Izraelt – hangsúlyozta.
A volt elnök elmondta, hogy reméli, hogy téved, de szerinte Izrael két év múlva már nem fog létezni. Hangsúlyozta, hogy Irán azért tudott ennyire megerősödni, mert a demokrata kormányzat eltörölte az ő elnöksége alatt hatályban lévő szankciókat. Ezért tudja Irán támogatni a Hamászt és a többi terrorszervezetet.
Megválasztása esetén viszont gyorsan véget vet majd mind az izraeli, mind az ukrajnai háborúnak – ígérte Trump.
Harris azzal védekezett, hogy egész karrierje során támogatta Izraelt, viszont szerinte Trump csodálja a diktátorokat.
Trump felidézte, hogy a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök reményét fejezte ki, hogy Harris nyeri az amerikai elnökválasztást. A republikánus jelölt szerint az orosz államfő komolyan gondolhatta, amit mondott.
A fő kérdés a vita előtt egyébként az volt, hogy Kamala Harris, aki híres – vagy inkább hírhedt – a se füle, se farka körmondatairól, mennyire lesz képes felvenni a versenyt Donald Trumppal, aki a hasonló helyzeteket nem csupán jól abszolválja, de láthatóan kifejezetten elemében érzi magát.
Trumppal szemben Harris ugyanakkor elnökjelöltsége első bő hónapja alatt a kommunikációját előre megírt és súgógépről felolvasott beszédekre korlátozta, és csupán a negyvenedik napon adott interjút az erősen baráti médiumnak számító CNN-nek, azt is alelnökjelöltje, Tim Walz minnesotai kormányzó társaságában. Sajtótájékoztatót egyáltalán nem tartott.
Néhány órával a vita előtt publikáltak egy közvélemény-kutatást is, amely szintén figyelmeztetés volt a demokraták számára
– írta a Fox News.
Ebből kiderült, hogy Trump és Harris fej fej mellett haladnak. A felmérés szerint Harris 49 százalékkal, egy százalékponttal vezet Trump előtt (48 százalék) a regisztrált szavazók körében, ami azt mutatja, hogy a verseny szorosabbá vált augusztus óta, amikor Harrisnek hárompontos előnye volt Trumppal szemben.
Azok körében, akik azt mondták, hogy biztosan tervezik, hogy szavaznak, Harris három ponttal vezet Trump előtt a friss felmérés szerint, a független szavazók körében azonban Trump vezet három százalékponttal Harris előtt.
Ez ráadásul 14 százalékpontos változást jelent augusztushoz képest, amikor Harris 11 százalékpontos előnnyel vezetett a több jelöltet, például Robert F. Kennedy Jr.-t is felvonultató mezőnyben.
Whit Ayers közvélemény-kutató a PBS Newsnak tegnap azt mondta, hogy a függetlenek támogatottságának megingása figyelmeztető jel Harris kampánya számára.
Kevin Madden republikánus stratéga pedig a PBS Newsnak beszélt arról, hogy
Harris kezdeti támogatottsági hulláma „hatalmas cukormáz” volt, mert ő egy új jelölt volt, akit nem Trumpnak vagy Bidennek hívnak. A legutóbbi felmérések szerint ez a fellángolás mostanra alábbhagyott.
A teljes cikket a Magyar Nemzet Online-on olvashatják.
