Az EFE az argentin bevándorlási hivatal tisztségviselőire hivatkozva úgy tudja, Morales december 12-én, a Buenos Aires-i Ezeiza nemzetközi repülőtérre megérkezve nyújtotta be kérelmét, amelyet most pozitívan bíráltak el.
Az EFE megjegyezte, hogy eddig hivatalos formában az argentin hatóságok nem közöltek információt Morales menekültstátuszáról.
Felipe Solá argentin külügyminiszter a múlt héten jelentette ki, hogy Morales ügyében a belügyminisztérium alá tartozó nemzeti menedékügyi bizottság hoz döntést arról, megadja-e neki a menekültstátuszt. Már akkor hozzátette, hogy a kérelmet elfogadják, és befogadása után nem lesz lehetőség a kiadatásra.
A bolíviai letartóztatási parancsot tartalmazó dokumentumról készült fényképet Arturo Murillo, Jenine Ánez ideiglenes bolíviai elnök belügyminisztere a nap folyamán közzétette Twitter-oldalán.
Az irat szövege szerint a letartóztatási parancsot zendülésre felbujtás, terrorizmus és terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt indított büntetőeljárás keretében rendelték el. A dokumentum hozzáteszi, hogy Moralest a korrupcióellenes ügyekre szakosodott pénzügyi rendőrség kívánja meghallgatni.
Murillo szerint Morales a távozása után erőszakos tiltakozásokra buzdította a híveit, amik 35 ember életét követelték. Más tisztségviselők azt állították: a volt elnök a városok blokádjára utasította támogatóit, hogy kikényszerítse Ánez bukását.
Letartóztatási parancsot adtak ki Faustino Yucra Yarwi ellen is, aki a Morales vezette Mozgalom a Szocializmusért (MAS) párt vezető tisztségviselője. Yarwit azzal gyanúsítják, hogy támogatta Moralest az Ánez-kormányzat elleni tüntetések felszításában - közölt az El Deber című helyi napilap.
Evo Morales kedden Buenos Airesben kijelentette, hogy nem fél a bebörtönzéstől, és megerősítette, hogy nem indul az országában a közeljövőben tartandó választásokon. Hozzátette: nincs bizonyíték ellene, amely igazolná az eljárást.
Bolívia első őslakos elnöke, aki csütörtökön érkezett volt kormánya több tagjával Argentínába, ahol menekültstátuszt kért, ismételten államcsínynek nevezte a megbuktatását.
Morales novemberben kényszerült lemondani, miután az országon véres tiltakozások söpörtek végig, mert az ellenzék és az Amerikai Államok Szervezete szerint csalással nyert az októberben tartott elnökválasztáson. Először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült.
MTI
