A vétó, pláne a vétójog csupán a köznyelvben létező kifejezések, ugyanakkor Ukrajna európai és euro-atlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesétől elvárható, hogy az uniós alapszerződésekben szereplő konszenzus, illetve egyhangúság fogalmaival tisztában legyen és azokat helyesen alkalmazza. Ennek ellenkezője ugyanis megkérdőjelezi az ukrán kormánytag felkészültségét és alkalmasságát
− mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tanácsadója. Hozzátette, hogy „az érintett politikusnő mégis úgy tűnik konzekvensen ragaszkodik a felületes megfogalmazáshoz, hiszen néhány napja arról beszélt, hogy Magyarország esetleges vétója az ukrajnai csatlakozási tárgyalásokon a kollektív kudarc árnyékát vetheti az EU következő csúcstalálkozójára. De hasonló mélységű volt azon megnyilatkozása is, amely Elon Musk tulajdonosi színre lépését az X (Twitter) a médiamanipuláció jelenségével közötte össze” − tette hozzá.
Az alkotmányjogász elmondta, hogy idén tavasszal „Minősített többségi szavazással foglalkozó baráti csoport” alakult az EU-tagállamok körében, a csoport céljául azt tűzték ki, hogy felgyorsítsák és „pragmatikus módon, konkrét gyakorlati lépésekre összpontosítva” átalakítsák a döntéshozatalt az uniós szerződések keretében. Kiemelte, hogy azt azonban
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is elismerte, hogy ugyan támogatja a vétó megszüntetését, de egyhangúságra is szükség van annak eltörléséhez.
Vagyis a vétó szabályozásának megváltoztatásához mind a 27 uniós tagállam jóváhagyása szükséges.
Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke rögzíti, hogy unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét. Ez a rendelkezés az alapja a konszenzusos szavazásnak az Európai Tanácsban minden olyan kérdésben, így a külpolitikai ügyeket illetően.
Megjegyzendő, hogy a Miniszterek Tanácsa korábban többször figyelmen kívül hagyta az állam- és kormányfők fórumának döntését, így az Európai Bíróság előtti eljárást illetően a magyar keresetben is nevesített módon az ideiglenes köthető kvóta-határozat kapcsán
− húzta alá ifj. Lomnici Zoltán.
A nemzetállami álláspontokat lehetőség szerint figyelembe kell venni
Ifj. Lomnici Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy 1966-ban „egyhangúsági válság” alakult ki a tanácson belüli szavazási eljárások során, ugyanis már ekkor – egyes területeken – az egyhangú döntéshozatalra vonatkozó szabályt a minősített többségi szavazásra akarták felváltani. De Gaulle elnök Franciaországa markánsan kifogásolt számos bizottsági javaslatot, például a közös agrárpolitika finanszírozása kapcsán, ezért a franciák nem jelentek meg a fontosabb üléseken (ez volt az „üres székek” politikája).
Végül a luxemburgi kompromisszumban rendezték ezt a vitát, amely kimondta, hogy ha egy vagy több tagállam alapvető érdeke forog kockán, a tanács tagjai a kölcsönös érdekek mentén kötelesek egy konszenzusos megoldásra törekedni az uniós viták során (ez úgy is mondható, hogy a nemzetállami álláspontokat lehetőség szerint figyelembe kell venni).
Az alapító szerződések legutóbbi módosításaként, a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés növelte azon szakpolitikai területek számát, amelyekre a tanács minősített többségi szavazása vonatkozik (ez lényegében vétógyengítést jelentett). Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte:
Mindezek a folyamatok a közösség föderalizálásának irányába mutató lépésekként is értelmezhetők.
„Ugyanakkor korlátozott számban, de egyes érzékenynek számító szakpolitikai területeken továbbra is egyhangú szavazás szükséges: így az adózásnál; a szociális biztonság vagy szociális védelem területén; új uniós tagállamok csatlakozásánál; a közös kül- és biztonságpolitika kereteinél, beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát; továbbá az operatív rendőrségi együttműködésnél a tagállamok között” − húzta alá az alkotmányjogász.
„Az európai »vétóhagyomány« egyik legmarkánsabb példája az volt, amikor 1963-ban De Gaulle francia államfő megvétózta Nagy-Britannia csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez, ugyanis hiányolta a szükséges politikai akaratot a brit vezetésből ahhoz, hogy az ország egy erős Európa része legyen. Az uniós bővítés elleni vétók további példája volt, hogy 2008 decemberében Szlovénia blokkolta a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal a két állam közötti határvita miatt, a horvátok végül 2013-ban csatlakoztak az EU-hoz” − zárta szavait ifj. Lomnici.
Korábban lapunk is megírta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő elmondta, hogy nagy vitát folytattak Ukrajna európai uniós tagságáról. A Facebookra feltöltött videóban a miniszterelnök kiemelte, hogy
Magyarország álláspontja világos, Ukrajna nem felkészült arra, hogy megkezdjük vele a tárgyalásokat az uniós tagságról. Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni Ukrajnával a tárgyalásokat, és Magyarország nem is módosítja az álláspontját.
A kormányfő ugyanakkor hozzátette, „ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. Ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha 26-an így döntenek, menjenek a maguk útján”. A miniszterelnök kiemelte:
Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni, és ezért Magyarország a döntéstől a mai napon távol maradt.
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
