Október 1-én leállt az Unió legnagyobb saját gázkitermelő telephelye Hollandiában. Groningen volt az északnyugat-európai gázpiac alappillére. A mező gáztermelése korábban elérte a 88 milliárd köbméteres rekordot.
A fúrásokat követő földrengések következtében azonban a holland kormány először termelési korlátokat fogadott el, majd 2018 márciusában döntött a mező mielőbbi, legkésőbb 2030-ig történő kivonásáról.
A groningeni gázmező kiesésével az európai gázellátás újabb problémával néz szembe.
Az EU energiaügyi illetékese arról beszélt a Financial Timesnak, hogy Európának az elkövetkező évtizedekben az Egyesült Államok fosszilis tüzelőanyagaira kell támaszkodnia. A nyilatkozat az egyik legerősebb brüsszeli jelzés arra vonatkozóan, hogy az uniós államok jóval az évtized vége után fogyasztani fogják az amerikai LNG-t, annak ellenére, hogy a cseppfolyósított földgáz jóval drágább és környezetszennyezőbb, mint a vezetékes földgáz.
Az olasz energetikai miniszter pedig kijelentette:
Giorgia Meloni kormányának az a terve, hogy afrikai földgázt szállít Európába, amelyből Róma el tudja látni Ausztriát, Magyarországot és Bajorországot is az Adriatic Line-on keresztül. A vezeték építését 2027-re tervezi befejezni az üzemeltetője, a Snam.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint azonban azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az amerikaik mindenképpen a saját LNG gázuk mellett fognak kampányolni.
"Amivel mindenképpen számolni kell az, hogy melyik országnak milyen a tárolókapacitása. Na most mi szerencsés helyzetben vagyunk, ez ismert dolog, de nem mindenki tud ennyi kapacitást felhalmozni" - hangsúlyozta Kis-Benedek József.
