Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szülőfalujában, Csíkkarcfalván a "folytonosságra, az építkezésre és a fejlődésre" szavazott, és arra kérte a romániai magyarokat, hogy éljenek szavazati jogukkal, menjenek el voksolni azzal a tudattal, hogy a szavazás biztonságos, ennek semmiféle kockázata nincs.
"Mutassunk egységet ma is, csak így vagyunk erősek! Ne dőljünk hátra, legyünk szolidárisak. Akkor is menjünk el voksolni, ha a magyar polgármesternek nincs kihívója településünkön, hiszen az egész megye sorsa múlhat most a szavazatunkon" - magyarázta a vasárnapi választás tétjét Kelemen Hunor.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a nagyváradi lakóhelyének megfelelő szavazókörben adta le szavazatát. Arra biztatta a magyar közösséget, hogy éljen az 1989-ben kiharcolt szavazati joggal, vegyen részt a választásokon, juttassa a magyar érdeket érvényesítő képviselőket a megyei és települési önkormányzatokba.
Ugyancsak Nagyváradon adta le szavazatát Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke. Szerinte az elmúlt időszakban a bukaresti magyarellenesség egyre súlyosabb méreteket öltött, így azok az erdélyi önkormányzatok, amelyekben a mai voksolás nyomán magyar emberek vezetői pozíciókhoz jutnak, az erdélyi magyarok védőbástyái lesznek.
"Számunkra Erdélyben a választás szabadsága nagyon fontos, sok évszázados érték. Épp ezért Erdély nem lehet olyan területe a Kárpát-hazának, ahol egypártrendszer van" - mondta az EMNP elnöke.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, az EMSZ társelnöke Gyergyószentmiklóson szavazott. Híveihez intézett üzenetében úgy értékelte: sok erőfeszítés és nagy bátorság kellett a választás szabadságának megteremtéséhez, és arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy mindenki menjen el, vegyen részt a választásokon.
Az RMDSZ 8390, míg az EMNP és MPP által politikai szövetségként bejegyzett EMSZ mintegy 2300 jelöltet indított a romániai önkormányzati választásokon. A helyenként közös jelöltet támogató, másutt egymással is rivalizáló magyar pártok abban egyetértenek, hogy a magyarság részvételi arányán múlik a közösségi képviselet ereje és hatékonysága.
Délután 15 órakor, a szavazásra szánt idő több mint felének elteltét követően is a részvétel szempontjából a sereghajtók között voltak a magyar többségű megyék. Kovászna megyében a jogosultak 22,5, míg Hargita megyében 23,8 százalékuk adta le voksát. Az országos részvételi arány ekkor 27,4 százalékos volt.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) óráig tartanak nyitva.
Szavazásra buzdítanak a magyar pártok
Szavazásra buzdítanak a magyar pártok a mai önkormányzati választásokon Romániában. A magyar többségű megyékben egyelőre alacsonyabb a részvétel az országosnál. A 45 ezer önkormányzati tisztségre több mint negyedmillió jelölt pályázik, közülük több mint tízezren a magyar pártok színeiben.
Maszkban érkeznek a választásra jogosultak a szavazókörökbe Románia-szerte. A koronavírus-járvány miatt egészségügyi óvintézkedéseket vezettek be. Mindenkinek el kell takarnia az orrát és a száját, legalább egyméteres távolságot kell tartania a teremben tartózkodóktól, ahova egyszerre maximum öt embert engednek be.
A több mint 18 millió szavazó polgármestereket, önkormányzati képviselőket és megyei tanácselnököket választ.
Az egyfordulós rendszerben az a jelölt nyeri el a tisztséget, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül attól, hogy megszerezte-e a voksok legalább felét. A választás kimenetele így elsősorban a részvételi arányokon múlhat.
Az eddigi adatok alapján egyelőre az országos átlag alatti a részvétel a magyarlakta térségekben.
A 45 ezer önkormányzati tisztségre több mint negyedmillió jelölt pályázik, közülük több mint tízezren a magyar pártok színeiben.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt szövetségre lépett és létrehozta az Erdélyi Magyar Szövetséget, amely 12 megyében 2200 jelöltet és 94 polgármestert indított.
Idén különleges helyzetet eredményez az, hogy Székelyföldön nem csak a hagyományos magyar pártok listáin indultak magyar jelöltek, hanem országos román pártokéin is. Antal Lóránt RMDSZ-es udvarhelyszéki szenátor szerint ez azért káros, mert megosztja a magyarságot.
A magyar pártok szerint azért fontos elmenni szavazni, mert a magyarság részvételi arányán múlik a közösségi képviselet ereje és hatékonysága. Az RMDSZ elnöke is voksolásra buzdított.
A választásra jogosultak helyi idő szerint este 9 óráig járulhatnak az urnákhoz.
A hivatalos eredményeket várhatóan csak hétfőn teszik közzé.
Az országos átlag alatti a részvétel a magyarlakta térségekben
A négy évvel korábbinál alacsonyabb részvétellel kezdődtek vasárnap Romániában az önkormányzati választások, a jelentős magyar közösségek által lakott megyékben pedig az országos átlagnál is kisebb volt a szavazók aránya.
Tíz óráig országosan a választásra jogosultak 7,6 százaléka adta le szavazatát, míg 2016-ban a részvétel megközelítette a 8 százalékot.
A részvételt tekintve Románia két magyar többségű megyéje a sereghajtó: Kovászna és Hargita megyében az első három órában a jogosultak alig 5 százaléka járult az urnákhoz.
A Maros megyei részvétel 6,7 százalékos volt. Ez elmarad az országos átlagtól, de néhány tizeddel meghaladja a négy évvel korábbi arányt. Az erdélyi megyék közül csak Biharban haladta meg a részvétel az országos átlagot: itt a jogosultak 8,2 százaléka szavazott a reggeli órákban.
A legnagyobb szavazási hajlandóságot Románia déli részén, Olt és Giurgiu megyében mérték: a névjegyzékben szereplők több mint 11 százaléka már leadta voksát.
A legutóbbi, 2016-os önkormányzati választásokon a nap folyamán végig Bukarestben volt a legalacsonyabb az urnákhoz járuló szavazók aránya. A fővárosban most valamivel nagyobb az érdeklődés, délelőtt 10 óráig a jogosultak 6,1 százaléka szavazott.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések miatt sorok alakultak ki a szavazókörök előtt. A szavazóhelyiségekben egyszerre legfeljebb öt választó tartózkodhat, ezért az embereknek többnyire épületen kívül, egymástól biztonságos távolságot tartva kell várakozniuk.
Ludovic Orban miniszterelnök mintegy fél órát állt sorban Bukarestben, hogy leadhassa voksát, de azt mondta: felkészült rá, hogy szükség esetén ennél is többet várjon. Kifejezte reményét, hogy a részvétel a járványhelyzet ellenére meghaladja a nap végéig a négy évvel ezelőttit. A romániai önkormányzati választások történetében 2016-ban volt a legnagyobb az érdektelenség, akkor a jogosultak alig 48,4 százaléka járult az urnákhoz.
Komolyabb rendellenességről az első órákban nem érkezett jelentés, a belügyminisztérium szóvivője azonban vasárnapi délelőtti sajtóértekezletén arra hívta fel a választók figyelmét, hogy ezer lejes (75 ezer forint) bírságot kockáztat az, aki lefényképezi vagy lefilmezi szavazatát.
A hatóságok továbbra is igyekeznek megnyugtatni az embereket, hogy az egészségügyi óvintézkedések betartásával a szavazás nem növeli a fertőzés kockázatát.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) óráig tartanak nyitva.
Megkezdődött a voksolás az önkormányzati választásokon
Kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában, ahol több mint 3100 település, és 41 megye élére választanak vasárnap önkormányzati vezetőket az országban bejelentett lakcímmel rendelkező román és európai uniós állampolgárok.
A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 270 ezer polgárt helyi idő szerint 7 és 21 óra (közép-európai 6 és 20 óra) között várják az ország területén berendezett csaknem 19 ezer szavazókörbe.
Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait, illetve a megyei tanács elnökét. A választópolgárok tehát mindenhol négy szavazólapot kapnak. Bukarestben is négy szavazólap lesz: mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert is választanak.
Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármester-jelölt kerül a községháza vagy városháza élére, illetve az ellenfeleinél több szavazatot szerző megyei tanácselnök-jelölt a megyei önkormányzat élére, függetlenül attól, hogy megkapta-e a voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb magasabb.
Mindenki a személyazonossági iratában szereplő - állandó, vagy ideiglenes - lakhelye szerinti szavazókörben adhatja csak le voksát.
A koronavírus-járvány miatt idén egészségügyi óvintézkedéseket is bevezettek. A szavazókörökben mindenkinek maszkot kell viselnie, legalább egyméteres távolságot kell tartania a teremben tartózkodóktól, ahova egyszerre legfeljebb öt szavazót engednek be. A választóknak önállóan kell behelyezniük személyi igazolványukat a jogosultságukat ellenőrző informatikai rendszer leolvasójába. Érkezéskor és távozáskor is fertőtleníteniük kell a kezüket.
A 45 ezer önkormányzati tisztségre több mint negyedmillió jelölt pályázik, közülük több mint tízezren a magyar pártok színeiben. A helyenként közös jelöltet támogató, másutt egymással is rivalizáló magyar pártok abban egyetértenek, hogy fontos elmenni szavazni, mert a magyarság részvételi arányán múlik a közösségi képviselet ereje és hatékonysága.
A román és magyar pártok vezető politikusai is attól tartanak, hogy a járványhelyzet elijeszti a választókat a részvételtől, ezért arról igyekeznek meggyőzni híveiket, hogy a szavazás nem veszélyesebb egy kenyérvásárlásnál.
Tucatnyi nagyvárosban készül exit poll, ezeket a szavazókörök zárásakor azonnal ismertetik a hírtelevíziók, a hivatalos eredményeket azonban várhatóan csak hétfőn teszik közzé a választási bizottságok.
Kapcsolódó anyagok:
Kásler: Minden magyar támogassa a magyarság képviseletét!
MTI
