"A Bundestagban váratlanul bejelentették, hogy a német szakszolgálatok megállapították: öt évvel ezelőtt hackertámadás történt Merkel kancellár levelezése ellen, és hogy mindezt az oroszok csinálták. Öt év telt el, és egyetlen konkrét tényt sem mutattak be nekünk" - mondta Lavrov az RBK hírportálnak.
A Der Spiegel című német hírmagazin portálján május 8-án közölte, hogy Merkel képviselői irodájának levelezéséhez is hozzáfértek a szövetségi parlament (Bundestag) informatikai rendszere elleni 2015-ös támadás elkövetői, akik az orosz katonai hírszerzésnek dolgoztak. A kancellár szerdai parlamenti felszólalásában kiemelte, hogy mindig is a német-orosz kapcsolatok javításáért dolgozott, de ezeket a törekvéseket visszavetik, a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést pedig hátráltatják az olyan "szörnyűséges" bűncselekmények, mint a Bundestag elleni hackertámadás, amelynek hátterében a német nyomozó hatóságok bizonyítékai alapján orosz állami szervek állnak.
A pénteki RBK-interjúban Lavrov szándékos félretájékoztatásról értekezve tett említést az ügyről. Azt hangoztatta, hogy a dezinformáció egységes megközelítést követel meg.
Kitért a The New York Times és a Financial Times című lapok cikkeire, amelyek szerint Moszkva a valósnál alacsonyabb halálozási számokat közöl. Lavrov kizárta az ilyen manipuláció lehetőségét. Kijelentette, hogy a diplomáciai tárca nem kíván lépéseket tenni a két lap ellen, az ügy kivizsgálása a tömegtájékoztatási hatóság (Roszkomnadzor) hatáskörébe tartozik.
Azt állította, hogy nem hallott olyan javaslatról, amelynek értelmében a két lap tudósítóinak akkreditációját vissza kellene vonni, ha a szerkesztőségük nem közöl cáfolatot Moszkva követelésének megfelelően.
"Úgy vélem, hogy az információ hitelességével kapcsolatos problémák különleges figyelmet és megközelítést érdemelnek, amelynek átfogónak kell lennie"
- mondta.
Sérelmezte, hogy Oroszországgal kapcsolatban a médiában a felelősség valószínűségét sugalmazzák az olyan ügyekkel kapcsolatban, mint Szergej Szkripal volt orosz hírszerző és a lánya elleni, 2018-ban Angliában megkísérelt mérgezéses merénylet, a maláj utasszállító 2014-ben, Délkelet-Ukrajna fölött történt lelövése és a katalóniai népszavazás manipulálása.
Kitért arra is, hogy prágai állítás szerint egy orosz diplomata ricint szállított Csehországba, amellyel cseh politikusokat mérgeztek volna meg.
Lavrov hangsúlyozta, hogy Ivan Konyev szovjet marsallnak a Prága 6. kerületéből eltávolított szobrát helyre kell állítani a cseh félnek a kétoldalú baráti kapcsolatokról megkötött szerződésben vállalt kötelezettségeinek megfelelően. A dokumentum szerint a cseh félnek biztosítania kell a katonai temetőkhöz és emlékművekhez való hozzáférést.
Az orosz diplomácia vezetője szerint Csehország "nagyon durván megsértette" ezt a kötelezettségét, és a cseh félnek a vitás ügyek rendezéséről tartandó konzultáció alkalmából "nagyon komolyan kell majd magyarázkodnia". Gyermetegnek minősítette azt a magyarázatot, miszerint a cseh kormánynak nincs köze a történtekhez, tekintettel arra, hogy a szobor a prágai 6. kerület és nem a cseh külügyminisztérium tulajdona. Hozzátette, hogy az emlékmű szerepel a cseh védelmi tárca nyilvántartásában.
MTI
