Beköszönő beszédében kijelentette: Marosvásárhely nem magyar kézbe került a szeptemberi választásokon, hanem a vásárhelyiek kezébe. Nyomatékosította, hogy változást akar, és kezet nyújt azoknak is, akik szintén változást akartak, de úgy érezték, hogy egy magyar jelöltre nem szavazhatnak.
Megemlítette: a városban hagyománya van a harcnak és konfliktusnak, de van hagyománya az építkezésnek is, és számára a változás az építkezést jelenti. Úgy értékelte: azért tehette le a polgármesteri esküt, mert Marosvásárhely polgárai "a reményt választották a tespedés helyett, a változásba vetett hitet részesítették előnyben a széthúzás és a megosztó politika helyett".
Soós Zoltán nem ígérte, hogy az új városvezetés nem fog hibázni, és nem fog érdekeket sérteni, vitatható döntéseket hozni. "Csak azt ígérhetem, hogy mindig őszinték leszünk, és lesz erőnk belátni és kijavítani amikor hibázunk" - jelentette ki.
Öt elvet sorolt fel, amelyekhez a következő években "foggal-körömmel" ragaszkodni kíván.
Első elvként azt említette, hogy Marosvásárhelyen nincsenek első és másodrangú állampolgárok, a város mindenkié. Második elvként hozzátette: a városi tanácsnak nem üzleti vagy pártérdekeket, hanem az itt lakók érdekeit kell szolgálnia. Harmadik elvként a kulturális sokszínűségbe vetett hitét hangoztatta. Hozzátette: őrizni fogja a hagyományokat és ösztönözni Marosvásárhely kultúrateremtő szerepét. Negyedikként azt hangoztatta, hogy minden jelentősebb döntés előtt ki kell kérni az érintettek véleményét. Ötödik elvként kijelentette: Marosvásárhelynek nyitottan, átláthatóan és korrupciótól mentesen kell működnie, úgy, hogy minden közérdekű adat nyilvános, és könnyen hozzáférhető legyen.
A szeptember végi választáson Soós Zoltán a szavazatok 50,54 százalékát szerezte meg. A leköszönő Dorin Florea polgármester által utódjául szánt Claudiu Maior mintegy feleannyi szavazatot kapott, mint a függetlenként induló, de a magyar pártok által támogatott Soós Zoltán.
A 23 tagú helyi tanácsba az RMDSZ 11, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 4, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Szabad Emberek Pártja (POL), a Pro Románia Párt és a Népi Mozgalom Párt (PMP) két-két képviselőt juttatott be. A tanács hétfői alakuló ülésén elhangzott: a bíróság nem igazolta a PMP szélsőségesen magyarellenes jelöltjének, Marius Pascannak a mandátumát. A városi tanács továbbra is törékeny magyar többséggel működik, hiszen, RMDSZ mellett az önmagát román-magyar vegyes pártként meghatározó POL színeiben is mandátumhoz jutott egy magyar jelölt. A városi tanács alakuló ülésén a magyar önkormányzati képviselők románul és magyarul is elmondták az eskü szövegét.
Marosvásárhelyen él az erdélyi városok között a legnagyobb, mintegy 58 ezer fős magyar közösség, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki. A korábban magyar többségű városban a magyarság az 1990-es etnikai konfliktus által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe. A város élére 2000-ben került először szabadon választott román polgármester, a később négyszer újraválasztott Dorin Florea személyében. A többször is pártot váltó román polgármester vezetése idején Marosvásárhely a román-magyar szimbolikus küzdelem frontvárosa maradt.
MTI
