A microblog portál szerdán egyszer már felfüggesztette Trump fiókját, de akkor csak fél napra, miután Donald Trump hívei megostromolták az amerikai kongresszus épületét azt követően, hogy Trump gyújtó hangú beszédet mondott. Az erőszakos behatolás során öt ember életét vesztette, egy rendőr, és négyen Trump-hívei közül.
A Twitter - pénteki közlése szerint - alaposan megvizsgálta Trump szerdai üzeneteit, és úgy találta, hogy azok közül kettő nagy valószínűséggel erőszakra, bűntettekre bátorította a leköszönés előtt álló elnök híveit. Trump több Twitter-üzenetben megalapozatlan vádaskodással hergelte támogatóit - ismételten az elnökválasztás elcsalását hajtogatta -, és arra buzdította őket, hogy vonuljanak a Capitoliumhoz.
A Facebook és az Instagram közösségi portál csütörtökön szintén felfüggesztette határozatlan időre Trump oldalának használatát hasonló okokra hivatkozva.
Az elnök ezután hivatali Twitter-fiókjából azt közölte: lehet, hogy nemsokára egy másik platformon jelentkezik, erről "több más médiatársasággal tárgyal".
A Twitter ezután törölte ezt az üzenetet az elnöki fiókból, majd blokkolta Trump választási kampánystábjának a fiókját is.
Az internetes óriások politikai elfogultsága már több éve téma
A választási csalásokkal kapcsolatos tartalmakat is elkezdték cenzúrázni. A YouTube videómegosztó figyelmeztetés nélkül törli azokat a felhasználókat, akik a választási csalásokkal foglalkozó tartalmat töltenek fel az oldalukra.
Az internetes óriások politikai elfogultsága már több éve téma az amerikai politikai közbeszédben.
Dorsey úr, ki szavazott Önre, hogy abba a pozícióba kerüljön, ahol maga dönthet arról, milyen témákról hallhatnak az amerikaiak? Miért viselkedik úgy, mint egy demokrata párti lobbista, aki az ellentétes vélemények elhallgattatásán dolgozik?
- kérdezte a Twitter vezérigazgatóját a Ted Cruz republikánus texasi szenátor az október 28-i szenátusi meghallgatáson.
Akkor Jack Dorsey elismerte, hogy -hasonlóan a Facebookhoz és a Google-hoz - a Twitternél is cenzúrázták a Demokrata Párt választási esélyeit rontó információkat.
Ezért nem lehetett megosztani a The New York Post tényfeltáró riportját, amely bemutatta Joe Biden elnök fiának, Hunter Bidennek a laptopján talált kompromittáló információkat. Az emailekből, fotókból és videókból nemcsak a Biden család hatalmi visszaéléseire, hazai és ukrajnai korrupciós ügyeire derült fény, de a Biden-fiú kábítószer-függőségére és kicsapongó szexuális életére is.
A botrányt a televíziós csatornák és a lapok is elhallgatták, pedig ha az amerikai választók időben tudomást szereznek róla, az szakértők szerint érdemben befolyásolta volna az elnökválasztás kimenetelét.
Lin Wood atlantai ügyész közben elkezdte nyilvánosságra hozni a laptopon talált terhelő információkat. Mivel a Twitter őt is letiltotta, egy másik közösségi oldalon, a Parleren kezdte megjelentetni az anyagokat. A Parlert most azzal fenyegetik az internetes óriások, köztük az Apple, hogy eszközeiken elérhetetlenné teszik az oldalt, amennyiben nem változtat szerkesztőségi elvein, azaz – ki nem mondva - ha eltűri ad a Bidenre nézve terhelő információk nyilvánosságra hozatalát.
Pelosi szerint felelősségre kell vonni Trumpot a Capitoliumnál történtek miatt
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke szerint felelősségre kell vonni Donald Trump elnököt a Capitoliumnál történt szerdai zavargások miatt. Lemondásra szólította fel Donald Trumpot az Egyesült Államok keresztény egyházainak ökumenikus tanácsa (NCC) is.
Szombaton tettek közzé részleteket a házelnöknek a CBS televíziónak adott, vasárnap adásba kerülő interjújából, amelyben Pelosi úgy fogalmazott, hogy "sajnos az Egyesült Államok végrehajtó hatalmának élén egy tébolyodott és veszélyes elnök áll. Már csak néhány nap választ el attól, hogy ne fenyegessen minket tovább, viszont az elnök olyan súlyos dolgot követett el, amely miatt felelősségre kell őt vonni."
Pelosi arra szólította fel Trumpot, hogy mondjon le hivataláról, és megerősítette azt is, hogy alkotmányos felelősségre vonási eljárást (az ún. impeachmentet) kezdeményeznek ellene.
Donald Trump szerdán Washingtonban, röviddel a kongresszus két házának együttes ülése előtt egy tüntetésen kijelentette, hogy soha nem fogja elismerni vereségét, illetve Joe Biden demokrata párti elnökjelölt győzelmét az elnökválasztáson. "Megállítjuk a lopást" - jelentette ki Trump a szerinte elcsalt választásra utalva. Az amerikai elnök állítása szerint százezrek vettek részt a "Mentsd meg Amerikát" nevű megmozduláson. A tüntetés résztvevői a kongresszus együttes ülése ellen tiltakoztak, amelynek napirendjén az szerepelt, hogy megerősítik Joe Biden novemberi elnökválasztáson aratott győzelmét.
Trump gyújtó hangú beszéde is közrejátszhatott abban, hogy tüntetők egy csoportja azután megostromolta a kongresszus épületét. Az erőszakos behatolás során öt ember életét vesztette, négyen Trump hívei közül, illetve egy rendőr, aki összetűzésbe került a zavargókkal, és akinek a hatóságok szombati közlése szerint a tüntetők többek között egy tűzoltó berendezéssel ütötték a fejét.
Demokrata párti képviselők már megfogalmaztak egy határozattervezetet az elnök alkotmányos felelősségre vonásának megindítására, amit hétfőre terveznek. Az eljárásról azonban a szenátusban kellene dönteni, ott azonban még messze nem tűnik úgy, hogy meglehetne a szükséges kétharmados szavazattöbbség. Ráadásul Joe Bident, az új elnököt január 20-án iktatják be hivatalába, ilyen rövid idő alatt pedig lényegében lehetetlen volna Trumpot elmozdítani.
A Demokrata Pártnak inkább az lehet a célja a lépéssel, hogy ha Trumpot hivatali idejének lejárta után elmarasztalja a szenátus, akkor nem indulhatna újra jelöltként a 2024-es elnökválasztáson - jegyezte meg a dpa német hírügynökség, utalva arra: Trump lenne az első amerikai elnök, aki ellen hivatali ideje alatt kétszer kezdeményeznek alkotmányos felelősségre vonási eljárást.
Időközben nyílt levélben lemondásra szólította fel Donald Trumpot az Egyesült Államok keresztény egyházainak ökumenikus tanácsa (NCC) is, mert a szervezet szerint az elnök "tettei és szavai veszélybe sodorták az országot és a kormányzat intézményeit azzal, hogy erőszakos és halálos kimenetelű tömeges zavargásokra buzdított".
Szombaton Ferenc pápa is megdöbbenésének adott hangot a Capitoliumnál történt zavargások miatt, és a demokrácia elleni támadásnak nevezte az esetet. "Megdöbbentettek az események, mert egy olyan országról van szó, ahol az emberek annyira fegyelmezetten viszonyulnak a demokráciához" - mondta a katolikus egyházfő a Canale 5 televíziónak adott interjúban, megjegyezve, hogy tanulni kell a történtekből, hogy ez soha ne ismétlődhessen meg.
Az amerikaiak 57 százaléka azonnal el akarja mozdíttatni Trump elnököt tisztéről
Az amerikaiak 57 százaléka azonnal el akarja mozdíttatni Donald Trump elnököt tisztéről, mert úgy véli, hogy beszédével a Capitolium ostromára bátorította híveit - áll a közvélemény-kutatásban, melyet a Reuters hírügynökség az Ipsos céggel közösen végzett csütörtökön és pénteken.
A megkérdezettek döntő többsége elítéli a kongresszus megrohamozását, ám 12 százalék rokonszenvez a behatolókkal.
79 százalék ugyanakkor "bűnözőknek" és "bolondoknak" minősíti az ostromlókat, még a republikánusokra és Trumpra szavazók kétharmada is. Hazafiaknak mindössze öt százaléknyian titulálták a Capitoliumba betörőket.
A két párt hívei között ugyanakkor nagy a különbség Trump idő előtti - január 20-át megelőző - elmozdításában. A demokratákra szavazók 90 százaléka akarja azonnal lemondatni, míg a republikánus szavazóknak csupán a 20 százaléka.
30 százalékos azok aránya, akik szerint a kormányzat tagjainak szavazása révén kellene Trumpot kitessékelni hivatalából - az alkotmány 25. kiegészítésével élve -, és alelnökére átruházni hatalmát. 14 százalék szerint a kongresszusnak kellene alkalmatlansági indítvánnyal élnie, 13 százalék pedig úgy véli, hogy Trumpnak egyszerűen le kellene mondania.
Már egy republikánus szenátor is lemondásra szólította fel Donald Trumpot
"Azt akarom, hogy lemondjon. Elég kárt okozott" - mondta Lisa Murkowski, Alaszka szenátora pénteken az Anchorage Daily News című napilapnak. Elfordulását az elnöktől a kongresszus épületének szerdai ostromával indokolta, amelyben szerepet játszhatott Trump előzőleg mondott gyújtó hangú beszéde.
Időközben egyre inkább érlelődni látszik, hogy a demokrata párti képviselők alkotmányos felelősségre vonási eljárást (az ún. impeachmentet) kezdeményeznek hétfőn Trump ellen. A kongresszus képviselőházában mind nagyobb a lépés támogatottsága, a szenátusban azonban még messze nem tűnik úgy, hogy meglehetne az eljáráshoz szükséges kétharmados szavazattöbbség, jóllehet, számos republikánus párti szenátor hallgat az ügyben és nem tiltakozik a lépés ellen.
A Fehér Ház részéről Judd Deere szóvivő pénteken helytelenítette az eljárást.
"Egy politikai indíttatású impeachment egy olyan elnök ellen, akinek már csak 12 napja maradt hivatalából, csupán tovább mélyítené nagyszerű országunk megosztottságát" - mondta.
Trump nem, de három volt elnök ott lesz Biden beiktatásán
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy nem megy el Joe Biden leendő elnök beiktatásának ünnepségére, három másik volt elnök viszont ott lesz.
Bill Clinton és a szintén demokrata párti Barack Obama mellett a republikánus George W. Bush is tiszteletét teszi. Mindhárman feleségeikkel együtt jelennek meg. A koronavírus-járvány miatt zömmel otthonában meghúzódó, 96 éves Jimmy Carter ugyan nem lesz jelen, de legjobb kívánságait küldte Bidennek.
Donald Trump azzal, hogy bojkottálja a ceremóniát, másfél évszázados hagyománnyal szakít: legutóbb 1869-ben fordult elő hasonló távolmaradás elnöki beiktatási ünnepségről.
Biden egyébként örömmel fogadta, hogy Trump nem lesz ott a beiktatáson. Mint mondta, "ez egyike azon kevés dolgoknak", amelyekben egyetért Trumppal, mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy Mike Pence alelnök feleségével együtt részt vesz a ceremónián.
Mike Pence alelnök még nem nyilatkozott arról, hogy elmegy-e.
Észak-Korea vezetője szerint nem változik országa irányában az amerikai politika
Kim szavait szombaton idézte Észak-Korea állami hírügynöksége, a KCNA. A kommunista ország diktátora a Koreai Munkapárt kongresszusán nevezte ismételten az Egyesült Államokat Észak-Korea legnagyobb ellenségének és fejlődése fő gátjának.
A KCNA később idézte Kim Dzsong Unnak a kongresszuson elhangzott beszédéből azt is, hogy az amerikai-észak koreai kapcsolatok megújításának kulcsa az Egyesült Államok kezében van. Kim burkolt fenyegetésként beszámolt arról, hogy országa számos csúcstechnológiájú fegyvert fejleszt, és képes jelentősen kibővíteni nukleáris arzenálját.
De hozzátette, hogy Észak-Korea elsőként nem vetne be nukleáris fegyvert az Egyesült Államok ellen, és hajlandó tárgyaláni Washingtonnal. Megfigyelők szerint Kim ezzel máris nyomás alá akarja helyezni az új amerikai kormányt.
Január 20-án Joe Biden váltja a leköszönő Donald Trumpot a Fehér Házban. Biden - aki Barack Obama előző elnök alelnöke volt - választási kampányában "orgyilkosnak" nevezte Kim Dzsong Unt, Észak-Korea pedig "olyan veszett kutyának" bélyegezte Bident, amelyet "bottal kell agyonütni".
Donald Trump ugyan történelmi jelentőségű eseményként háromszor is találkozott Kim Dzsong Unnal - és "nagyszerű fickónak" nevezte -, de nem ért el semmilyen haladást a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.
Biden októberben azt mondta, hogy csak azzal a feltétellel hajlandó Kimmel találkozni, ha Észak-Korea belegyezik nukleáris kapacitásának csökkentésébe.
Együttműködést ajánlott fel a demokrácia érdekében a német külügyminiszter
Heiko Maas német külügyminiszter szoros együttműködést ajánlott fel a demokrácia érdekében a leendő amerikai kormánynak egy szombaton megjelent nyilatkozatában azután, hogy erőszakos tüntetők a héten, Joe Biden megválasztott elnök győzelmének kongresszusi megerősítése közben megrohamozták a Capitoliumot, és behatoltak oda.
"Nem szabad lehetőséget adnunk a liberális demokrácia ellenségeinek a térfoglalásra. Ez éppúgy vonatkozik Németországra és Európára, mint az Egyesült Államokra" - mondta Maas a dpa hírügynökségnek nyilatkozva.
"Készek vagyunk együttműködni az Egyesült Államokkal egy új közös Marshall-terv megalkotásában, ezúttal a demokrácia érdekében" - tette hozzá.
Az eredeti Marshall-terv egy amerikai program volt a II. világháború után az európai gazdaságok helyreállítására, és ebből jelentős mértékben részesült Németország.
Számos külföldi vezető között Maas és Angela Merkel német kancellár is elítélte a héten a Capitolium ostromát, és részben Donald Trump elnököt tette felelőssé az erőszakos cselekményekért - amelyekben meghalt öt ember, köztük egy rendőr -, mondván, hogy üzeneteivel feltüzelte a tüntetőket.
Maas közölte a dpa-nak adott nyilatkozatban, hogy Biden és kormánya számíthat Németország támogatására, mert szerinte az amerikai demokrácia nélkül az európai sem létezhet. "A társadalmi megosztottság végső okát kell megszüntetni mindegyik országban - ez az egyik legnagyobb feladata amerikaiaknak és európaiaknak egyaránt" - jelentette ki a német külügyminiszter.
MTI
