Chaabot 2020 októberében vették őrizetbe Iránban. A férfinak egy törökországi utazáson veszett nyoma, egy hónappal később került elő, de akkor már egy teheráni bíróság előtt állt. Az év december 6-án halálra ítélték a Harakat an-Nidal nevű lázadócsoport alapítása és vezetése, illetve "a romlottság terjesztése" vádjával. A hatóságok szerint a Harakat an-Nidal fejeként számos terrorcselekményt tervelt ki, illetve követett el Huzesztán tartományban.
Svédország igyekezett konzulátusi segítséget nyújtani Chaabnak, de mert az Iszlám Köztársaság nem ismeri el a kettős állampolgárságot, ezért a svéd tisztségviselőket nem engedték be hozzá.
"A halálbüntetés embertelen és visszafordíthatatlan büntetési forma, és Svédország az Európai Unió oldalán elítéli ennek alkalmazását minden körülmény között" - jelentette ki Tobias Billström svéd külügyminiszter. "A külügyi tárca és Svédország teheráni nagykövetsége intenzíven dolgoznak azon, hogy tisztázni tudják a megerősített ítélet körüli helyzetet" - tette hozzá.
Az iráni hatóságok azzal vádolják a Harakat an-Nidalt, hogy más terrorista csoportokkal is együttműködött, például abban a támadásban, amelyet 2018-ban követtek el egy ahvázi katonai díszszemlén. A merényletben legkevesebb 25 ember vesztette életét, és 250-en sebesültek meg.
A múlt héten a Harakat an-Nidal további hat tagját ítélték halálra Ahváz városban, amiért "európai vezetőik utasítására" véres támadásokat hajtottak végre.
Stockholm és Teherán viszonya nagyon elmérgesedett annak hatására, hogy Svédországban életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Hámed Núri volt iráni tisztségviselőt az 1980-88 közötti iraki-iráni háború végnapjaiban elkövetett súlyos háborús bűncselekményekben és tömeggyilkosságokban játszott szerepéért. Teherán szerint az ítélet minden alapot nélkülöző, koholt vádak alapján született.
