Eldőlni látszik, hogy az Európai Unió négy kulcspozíciója – az Európai Bizottság (EB), az Európai Tanács (ET) és az Európai Parlament (EP) elnöki széke, illetve az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége – közül egyet a visegrádi országok (V4-ek) tölthetnek majd be az EU küszöbön álló tisztújításakor – értesült a Magyar Nemzet. Forrásaink szerint a választásokból megerősödve kikerült V4-ek megkerülhetetlen tényezővé váltak az unióban, ahol eddig jellemzően minden fontos kérdést Berlin és Párizs döntött el közösen. Most viszont a franciák és a németek szinte napi szinten egyeztetnek a kelet-közép-európai szövetséggel, amelynek tagjai közé sikertelenül próbáltak korábban éket verni.
A visegrádi országcsoport kormányfői egyetértenek abban, hogy a pénteki EU-csúcson a választások előtt megnevezett egyetlen csúcsjelöltet sem támogatják, a néppárti (EPP) Manfred Weber így kénytelen lesz a jövőben is beérni az EPP frakciójának vezetésével. Az Európai Bizottság élére helyette – Párizzsal egyetértésben – Michel Barnier brexitfőtárgyalót, volt uniós biztost ajánlhatják majd a visegrádi országok is.
Ehhez képest a Népszava korábban azt írta a V4-es miniszterelnökök múlt heti informális találkozója kapcsán, hogy bár Andrej Babis cseh kormányfő utólag azt mondta, a visegrádi országoknak nincs hivatalos közös jelöltje az EB elnöki posztjára, a visegrádi kormányfők lobbiznak majd Maros Sefcovic szlovák uniós biztos és Krzysztof Szczerski, a lengyel köztársasági elnöki hivatal vezetője, Andrzej Duda elnök kabinetfőnöke érdekében. A lap szerint erre utalt Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetőjének közleménye is, amely szerint a csúcs résztvevői abban állapodtak meg, hogy összehangolják lépéseiket a tisztújítás során.
Valószínűbb azonban, ahogy fentebb említettük, hogy a bizottság vezetését az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségéért cserébe a V4-ek átengedik a franciák által támogatott Barniernek vagy egy Párizs és Berlin számára is elfogadható jelöltnek.
Ezt a feltevést erősíti, hogy a visegrádi országok egyaránt elutasítják a migrációt, a betelepítési kvótákat és az erős, nemzeti kézben tartott határvédelem mellett törtek lándzsát az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. A Lengyelországra nehezedő nemzetközi nyomás viszont kifejezetten rontja Krzysztof Szczerski esélyeit, hiszen ő a Brüsszelből sokat támadott lengyel kormánypárt tagja, Sefcovic azonban szocialistaként az EP második legnagyobb frakciójából is számíthat támogatókra.
