Az öt forgatókönyv nyilvánvalóan több egyszerű spekulációnál. Érezhetően öt különböző tervet dolgoztak ki Macronék. És feltehetően ezzel kapcsolatban elkezdték felkészíteni a francia közvéleményt: hogy francia katonák halhatnak meg egy idegen országban, hogy ebből világháború lehet – írja az Origo.
A forgatókönyvek egy mondatos, nyugtalanító összefoglalója a „Le Figaro” elemzése alapján:
1. forgatókönyv: Franciaország gyárakat telepít Ukrajnába.
2. forgatókönyv: a francia katonák aknamentesítést végeznek, ukrán katonákat képeznek ki és katonai felszereléseket működtetnek.
3. forgatókönyv: Odessza védelme.
4. forgatókönyv: a francia hadsereg védelmi övezetet hoz létre.
5. forgatókönyv: összecsapás, klasszikus háborús harc a lövészárkokban.
„Ukrajna komolyan szenved. A 2014 óta megerősített Avgyijivka elesett, az amerikai segítség lassan érkezik, a lőszer pedig fogytán van. „Ukrajna túlélése veszélybe került. [...] Nincs vesztegetni való idejük" - mondta Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere egy február 19-i NATO-ülés után. Donald Trump, aki esélyes az elnökválasztáson, arra kéri támogatóit, hogy blokkolják a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros segélyt, a jelenlegi elnök, Joe Biden viszont támogatja a segélyt. Mindenesetre, a kongresszusban a republikánusok vannak többségben, Amerika nem ad pénzt, így Európával végezteti el a háborús ügyeket. Nem véletlen persze: Emmanuel Macron nyíltan felvetette annak lehetőségét, hogy (NATO) csapatokat küldjenek Ukrajnába.
A Le Figaro spekulációi nyilvánvalóan nem spekulációk. A francia embereket próbálják felkészíteni arra, hogy a francia katonákat bevetik Ukrajnában. És végső soron felkészíteni a Macron által kiprovokált világháborúra.
„Szárazföldi csapatok hivatalos, felelősségteljes Ukrajnába küldéséről ma nincs konszenzus. De a dinamikát figyelembe véve semmit sem szabad kizárni" - jelentette ki február 26-án Emmanuel Macron. Erre Olaf Scholz német kancellár úgy válaszolt, hogy „egyetlen európai vagy NATO-katonát sem küldenek Ukrajnába. „Joe Biden elnök világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni Ukrajnába harcolni" - tette hozzá Adrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. Ugyanez igaz a britekre és az olaszokra is. Később persze a németek egyre inkább hajlandónak mutatkoznak a franciáknak engedelmeskedni.
„Európa számos országa, és nem utolsósorban a legfontosabbak, teljesen összhangban van velünk" - mondta Macron március 16-án a Le Parisien-nek, hozzátéve: „A mi kötelességünk, hogy minden forgatókönyvre felkészüljünk. Hiba lenne, ha nem így tennénk".
„Ha csapatokat akarunk (Ukrajnába) küldeni, a fegyveres erők főparancsnokaként a köztársasági elnök adja ki a parancsot, és legkésőbb három nappal a beavatkozás megkezdése után" tájékoztatnia kell a Parlamentet. Nicolas Sarkozy 2008-as alkotmánymódosítása értelmében az Alkotmány 35. cikke kimondja, hogy (egy beavatkozást követően) négy hónap után szavazásra van szükség a művelet meghosszabbításához. Emmanuel Macronnak tehát meglenne az alkotmányos legitimációja egy ilyen intézkedéshez (ahhoz, hogy francia csapatokat vessenek be Ukrajnában) de csak akkor, ha a „a lakosság is elfogadná ezt. Ehhez nem kellene kitörő lelkesedés, bizonyos fokú egyetértés viszont mindenképpen szükséges lenne " - mutat rá Michel Yakovleff tábornok, a NATO korábbi magas rangú tisztviselője. Ezt igazolja egyértelműen a Europe 1 és a CNews televíziócsatornák valamint a Journal du dimanche népszerű hetilap számára készített felmérés, amely szerint a franciák 76%-a ellenzi katonák küldését”.
Tegyük hozzá: ez az a három médium, ahol egyáltalán megjelenhet egyértelműen békepárti vélemény Franciaországban. És hellyel-közel, olykor a Le Figaróban.
„Három kérdést kellene tisztázni: először is, hogy mit mondana az elnök, amikor egyre több koporsó érkezne vissza (Ukrajnából)? El lehet képzelni, milyen hatással lenne a hitelességére és a francia közvéleményre...; (másodszor) ha a katonáinkat találat érné egy zónaellenőrzés során, megtorolnánk-e? Végül, egyáltalán nem biztos, hogy az Egyesült Államok hagyná, hogy a franciák egyedül menjenek a csatába!” - véli egy katonai forrás.
„Ha francia katonai jelenlétre kerülne sor, az többféle formában történhetne meg, és mindegyiknek más-más hatása lenne. A francia hadsereg vezérkari főnöke, Pierre Schill tábornok a baloldali „Le Monde”-ban megjelent nyilatkozata szerint 30 nap alatt 20 000 katonát tudnának bevetni.”, ez csak korlátozott jelenlétre ad lehetőséget.
A teljes cikket az Origo.hu-n olvashatják.